Übüség

“Menjünk! Lépjünk be! Éljen Übü király! A földkerekség legjobb uralkodója! …”;
“…Ne félj, míg engem látsz, édes gyermekem! Magam járok majd faluról falura, és behajtom az adót! Hamar meggazdagszom, aztán megölök mindenkit, s odébbálok. “

Übüség

A Figura Stúdió Színház idei évadjátékának második bemutatója Alfred Jarry francia drámaszerző Übü alakja köré fonódó drámák nyomán jön létre, ami egy önálló, új forgatókönyv irányvonalait követi, és szerzője egyben az előadás rendezője, Márkó Eszter, kinek második bemutatóját láthatjuk a Figura színpadán.

A nézők egy, a nagyszínpadon felállított stúdió-előadás kényelmét élvezve vehetnek részt az élményjátékon, az amúgy alkalmankénti 64 férőhelyes, a játéktér két oldalán elhelyezett nézőtéren, október 5-én, vasárnap este hét órától és 6-án, hétfőn szintén este hét órától. Aki netán lemaradna róla, az bepótolhatja mulasztását további két alkalommal, október 25-én és 26-án. Ezt az előadást felnőtt- és diákbérletes nézők is láthatják.

A produkció színvonalát emeli Kovács Áron és GSZG zeneszerző. Az ő munkájuk mellett, a zenei válogatás Márkó Eszter meglátását dicséri.

Említést érdemel Sándor Csaba Lajos táncoktató, ő a koreográfiai elemek színpadra juttatásával járult hozzá a darab dinamikájához, első felnőtt prózai színházi munkájaként.

Bocskai Gyopár kolozsvári vendégművésszel találkozhattunk a múlt évadban. Ugyanúgy, mint az Arab éjszakában, az Übüség-ben is az ő díszlet- és jelmezvilága vezeti tekintetünket végig az események és gondolatmenetek kavalkádján.

Ha mindez nem lenne elég újdonságból, akkor hadd tegyük hozzá, hogy a Figura kilencfős csapatát a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának hét harmadéves hallgatója erősíti, akik igencsak kiveszik részüket mind a színdarab Übüségből, mind a közös munka, a csládias hangulat és az egyéni fejlődés világából, elengedhetetlen részt kisajátitva a mű teljességében. Igaz, számukra nem újdonság iskolai kereteken kívül dolgozni, hiszen a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, az elmúlt évadban két előadásban is aktívan részt vettek.

Ha valaki az eddig felsoroltakat kevesli, az most megtudhatja, hogy ebben az előadásban újra látható lesz Szabó Ede, aki már jártas Figurás felségvizeken.

 

Na, de mi újság ezzel az Übüséggel?

Alfred Jarry (1873–1907) 1892-ben írta meg az első Übü király címü drámáját, ami akkoriban elég nagy felháborodást keltett. Már a bemutató is, amit ő maga rendezett, egy kész katasztrófával vetekedett.

Később bábjátékot írt belőle, majd az életét erre a maga alkotott, úgymond Übü-filozófiára építette, mint a fölösleges dolgok tárházának gyüjteményére.

Ősképmintája mitikus figurát hozott létre Übü papa személyében. Kamaszkorának kellemetlen emlékű fizikatanárában, Hébert úrban lelte fel Übü ősmodelljét, belőle teremtett tizenöt éves fejjel egy világirodalmi alakot: az olykor ocsmány, hálátlan, gyáva, kapzsi, gyilkos és zsarnok, olykor gyermekien morálzavaros Übüt, akinek az emberiség öröklétének nagy jellemgyűjtemény-csarnokában van a helye.

A darab groteszksége leginkább abban rejlik, hogy mindazok az emberi tulajdonságok, amelyekkel nem tudunk, nem akarunk, és elvileg nem is szabadna hősünket, vagy hőseinket felruházni, Jarry felruházzta, mint ahogyan mi is felruháztuk hőseinket különböző eszményszerűségek díszruhája alatt.

Amit az addigi kor írásaiban nem lehetett, vagy szabadott megírni, a szokásra, vagy az illemre, esetleg szociális kommuntudatra hivatkozóan, azt Jarry előre, sőt, jövőbelátóan idejében nem csak megírta, hanem színpadra emelte, és kiállt műve mellett, míg meg nem áll a saját lábán.

E darab által keríti egy valószerűtlen, képzeletbeli Lengyel országban az ostoba önkényt, a közönségességet, a nyárspolgári, bürokratikus hatalmi tébolyt és nemzeti eszméletvesztést, ami voltaképpen látomásszerűen tükrözi, időtlenségbe rögzíti száz év, és egyben a lét mindenkoriságának totális esetlenkedését, az élet vágyszerű megvalósíthatatlanságok oltárán, örökös körforgást, és születési metodikát rejtve el a kispolgári hatalomvágy habzsolók szörnyszülötté válásról, és  bukásról.

Kevesen voltak, akik védték Alfred Jarry Übü királyát a darab megszületésekor. Catulle Mendés, Jarry egyik pártfogója így írta róla:

„Macbeth óriási, szennyes paródiája ez… meg Napóleoné… s immár örökre, feledhetetlenül létezik.”

Ha a fenti idézetet az elmúlt száz év történéseihez szeretnénk igazítani, akkor azt mondhatnánk, hogy az első és második világháborúnak a szennyes paródiája, meg Sztáliné, Kádáré, meg …escué, és immár örökre, feledhetetlenül látjuk, hogy létezik.

Így ahogy elnézem Markó Eszter hozzáállását az Übüséghez, azt kell mondanom, igen kecsegtetőnek ígérkezik az előadás, mivel annak ellenére, hogy az Übü királyt a Figura színháztársulat már játszotta a nyolcvanas évek közepén, szakmai és nézői elismerést szerezve a társulatnak, nem fél szembeállítani a kommunista Übü papát a mai nagy demokratikus Übü papával.

„Biztos, hogy van egyfajta elvárás az idősek részéről. Ha elkezdek gondolkodni azon, hogy meg kell-e haladni, azt az előadást, vagy sem, akkor nem nyúlnék az Übühöz, mert ha így gondolkodunk, az ember soha nem vesz elő semmi, amit egy nagy ember már megrendezett.”

Azért is jók a Jarry-művek a korszakváltozások, elő-, vagy utórengések kifejezésére, mert széles skálán ízleli az élet különféle mozzanatait.

„Nem szeretnék politizálni, és nem is politizálok az előadásban, de a világunk rendetlensége benne van.”

Azok, akik emlékeznek a régi Figura-előadásra, egy új köntösben találhatják a már húsz éve előadott történeti szálat. Nyilván, mára már más értékrendet és szemléletmódot tudunk párosítani a történethez, ezért is vannak e nézők egyfajta érzékelőnyben, mivel ők már egy más kontextusban is látták a történetet elvonulni, úgy is, mint színdarab és úgy is, mint egy letűnő rendszer fakuló képsora.

Jegyek ára:

Felnőtteknek mindössze15 lej,

diákoknak és nyugdíjasoknak csupán 10 lej.

Az előadással és jegyfoglalással kapcsolatos kérdéseikre a

0752/227.751-es telefonszámon kaphatnak választ.

Übüség szellemében a műsort életre keltették

​

Übü gübü Alfred Jarry Übü-művei alapján,

Jákfalvi Magdolna, Jékely Zoltán és Nagy András fordításait felhasználva

Übü papa:                   MOŞU NORBERT-LÁSZLÓ

Übü mama:                 MÁTHÉ ANNAMÁRIA

Poszomány kapitány:  SZABÓ EDUÁRD

Vencel király / Jack:    KOLOZSI BORSOS GÁBOR

Rozamunda királyné:  BOROS MÁRIA

Bugrisláv herceg:        FARAGÓ ZÉNÓ

Lord Canbivalbass:     VAJDA GYÖNGYVÉR

Orosz vitéz:                 TAMÁS BOGLÁR

Valamint a kolozsvári BBTE Színház és Televízió Kara Magyar Színházi Intézetének hallgatói: ÁRUS PÉTER, BUDIZSA EVELYN, DEMETER HELGA, FODOR ALAIN LEONARD, JEROVSZKY TÍMEA, MAJOR ÁGOTA, SZUCHER ÁGNES

PFŐDIRIGA: MÁRKÓ ESZTER

Pfőpfirka: Prezsmer Boglárka

Pfőszabász: Bocskai Gyopár

Pfanfárok és egyéb dalok: G SZ G, Kovács Áron

Pfőfickándos: Sándor Csaba

Alpfőnök: Miholcsa Zsombor

Pfőmunkatársak:

Borsos Attila, Fórizs László, Majos Endre,

Veress Gergő, Angi Károly, Angi Rozália

Kellemes kikapcsolódást kívánunk!

A fénykép álltal látásmódját megosztotta velünk Jakab Lóránt​