Újabb csoportos panasz postázva
Ha egy közösséget jogsérelem ér…
Véleményünk szerint – s ezzel remélhetőleg sokan egyetértenek – ha egy közösséget jogsérelem ér, akkor az ellen felléphetnek jogvédő szervezetek, de az igazi az, ha maga a közösség teszi azt meg, például úgy, hogy nagy számú tagja tesz panaszt egy olyan fórumon, mint az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ezen gondolat jegyében kezdeményeztük még az év elején, hogy Gyergyóremete lakói forduljanak a Bírósághoz azért, mert a román állam korlátozta alkotmányos jogaikat azzal, hogy egy helyi magyar nyelvű lap kiadását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az abban megjelenő összes írást fordítsák le román nyelvre is. Tette ezt olyan körülmények között, hogy a Legfelső Bíróság által megerősített határozatnak semmilyen jogalapja nincs, sőt, az ország által ratifikált nemzetközi egyezmények, illetve az ország saját jogszabályai garantálják tételesen azt a jogot, hogy ki lehet adni minden feltétel nélkül magyar nyelvű lapokat.
Azt már akkor jeleztük, hogy a remetei eset nem egyedi, rendszerszintű gonddal van dolgunk, s ezt sajnálatos módon nagyon gyorsan igazolta két újabb jogerős bírósági ítélet, melyek tárgya ezúttal a gyergyócsomafalvi helyi lap:
Következésképpen abban az esetben is azt a javaslatot tettük a helyi önkormányzatnak, hogy kövessék a remetei példát, javaslatunk pedig meghallgatásra talált. S ugyan mindez a nyár közepén történt, amikor faluhelyen az emberek egy része a nyári munkákkal, másik részük pedig a nyaralással van elfoglalva, ezúttal is szép számban kerültek olyan helyi lakók, akik nevüket adták a benyújtandó panaszhoz, szám szerint 126-on. Ezért köszönettel tartozunk a polgármester úrnak, illetve azon helyi önkormányzati képviselőknek, akik párthozzátartozástól függetlenül az ügy mellé álltak és mozgósítottak. S mivel időközben a benyújtandó panasz megszövegezése is megtörtént, a mai nap a Székely Figyelő ügyvédje postázta Strasbourgba ezt a csoportos panaszt is.
Hogy még egyértelműbb legyen, hogy egy rendszerszintű gonddal van dolgunk, időközben megszületett a Diszkriminációellenes Tanácsnak egy újabb határozata, amelyikkel ezúttal Csíkdánfalva önkormányzatát büntették meg azért, mert merészelt élni törvény adta jogával, s a honlapján is megjelentette a helyi időszakos újságot. S tekintettel arra, hogy ennek az előzménye az a korábbi határozat volt, amiben az ODT még azt állapította meg, hogy a lap közzététele a község honlapján nem diszkriminatív, de azt a határozatot jogerős bírósági ítélet érvénytelenítette (mely ítélet arra kötelezte az ODT-t, hogy hozzon új határozatot, amiben megállapítja a diszkrimináció tényét), az önkormányzat kénytelen volt beszüntetni a helyi lap közzétételét a honlapján. Következésképpen Csíkdánfalva lakóinak a jogai is sérültek, (immár nem jutnak ezen az úton számukra fontos információkhoz) s mivel a polgármester úr elfogadta a Székely Figyelő felajánlását, ezért a segítségünkkel ott is folyamatban van immár egy újabb csoportos panasz előkészítése.
Ha pedig ez valakinek nem volna elég, akkor jelezzük, hogy további két hasonló ügy van jelenleg bírósági szakaszban, melyek érintettjei Csíkszereda és Csíkszentkirály. Természetesen ezekbe a perekbe is beavatkozási kérést teszünk le, s ha azok úgy alakulnak, akkor ugyanazt a javaslatot fogjuk megtenni a két önkormányzat felé.
Látható tehát, hogy teljesen megalapozottak azok a megállapítások, amelyeket az Európa Tanács egyik szaktestülete tett (román nyelvű kivonata itt), miszerint vannak bőven gondok a kisebbségi jogok terén Romániában. De mivel minden rosszban van valami jó, az a tény, hogy viszonylag rövid idő alatt kerül benyújtásra (egyelőre) három panasz ugyanabban a témában, ennek lehet az a következménye (tapasztalatból mondjuk), hogy a Bíróság összekapcsolja és sürgősséginek nyilvánítja azokat, s így soron kívül, a megszokott sok éves határidőnél hamarabb megoldja.
Végezetül jelezzük, hogy ugyan más-más témákban, de további csoportos panaszok benyújtása indokolt két olyan ügyben, melyekben Gyergyóremete és Gyergyószentmiklós az érintett. Remete esetében a “Községháza” feliratot távolíttatták el minden jogalap nélkül az önkormányzat székhelyéről, Szentmiklóson pedig a város törvényesen elfogadott zászlaját a városháza elől, s Székelyföld zászlaját (aminek használatát semmilyen törvény nem szabályozza) a művelődési ház elől. Mindkét ítélet sérti a szólásszabadságot, ezt Székelyföld zászlaja esetében már az Emberjogi Bíróság is kimondta. A javaslatunkat mindkét esetben megtettük az önkormányzatok felé, s bízunk abban, hogy hamarosan azokra is pozitív választ kapunk, s nemsokára újabb két csoportos panasz benyújtásáról tudunk majd beszámolni.
Árus Zsolt
