Újabb két kereset a Strasbourgi Emberjogi Bíróságon
Árus Zsolt és Czink Attila tartott sajtótájékoztatót augusztus 30-án a címben szereplô témáról. Mindkettejüket jogsérelem érte, s ezért ügyükkel a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak. Alább Árus Zsolt magyarázza el az okokat.
Az első:
Még tavaly májusban panaszt tettem az ügyészségen a Székely Nemzeti Tanács több tisztségviselőjét lejáratni szándékozó névtelen levelek ügyében, melyeket itt Gyergyószentmiklóson, illetve az interneten terjesztettek. Tekintettel a levelekben fellelhető valós, de nem közismert információkra, megfogalmaztam azon gyanúmat, hogy az ügyben a Román Hírszerző Szolgálat, vagy valami más hasonló intézmény érintett.
Az ügyészség ezt a panaszt kivizsgálás nélkül utasította el, azzal az indoklással, hogy a Hírszerző Szolgálat a törvénynek megfelelően működik, az kizárt, hogy törvényt sértene. A végzés elleni fellebbezésemet a bíróság is elutasította, így kimerítettem idehaza az összes jogorvoslati lehetőséget, s a bíró ítéletének kézhezvétele után (ami érdemi indoklás nélkül utasítja el a keresetet, egyszerűen megerősít azt, hogy az ügyészség helyesen járt el) immár az Emberjogi Bírósághoz fordultam.
A második:
Erről eddig a sajtóban nem esett szó, ellenben az ügy szerepel a Jogaink Egyesület honlapján: http://jogaink.ro/ha-egy-vendeglo-reklamtablajan-a-napi-menu-csak-magyarul-van-feltuntetve-diszkriminativnak-minosul/
Annak ellenére, hogy a tényállás teljesen egyértelmű (egy reklámtábláról van szó, ami a vendéglőn kívül található, olyan helyen, ahol a fogyasztóvédelem ellenőreinek semmi hatásköre nincs; a büntetést azon jogszabályi cikkely alapján állították ki, ami a termékek feliratozására vonatkozik), a jegyzőkönyvet a Gyergyószentmiklósi Bíróság és a Hargit Megye Törvényszéke is jogszerűnek ítélte meg, egyik sem volt hajlandó érvénytelenítni. Így Czink Attilának, a kisvendéglő tulajdonosának is csak az maradt hátra, hogy az Emberjogi Bíróság elött keresse az igazát. Esetében több jogsértés is történt:
– nyelvi diszkrimináció, mert a büntetést azért kapta, mert a reklámtábla szövege magyar volt;
– büntetés jogalap nélkül, mert nincs olyan jogszabály, ami azért amit ő elkövetett büntetést írna elő;
– tisztességes bírói eljáráshoz való jog, mert mindkét bíróságon tendenciózusan alkalmazták a törvény.
Mindketten köszönjük a Jogaink Egyesületnek az operatív és térítésmentes jogi segítséget, illetve azt, hogy az ügyünket az Emberjogi Bíróság előtt képviselni fogják. Bíztatunk ugyanakkor mindenkit, hogy ne tűrje ha jogsérelem éri, hanem lépjen fel az ellen. S ha segítségre van szüksége, forduljon bizalommal a Jogaink Egyesülethez (www.jogaink.ro).
Árus Zsolt
