Üveghegy ösvénye
Az Udvarhely Néptáncműhely előadása Gyergyószentmiklóson
Tisztelettel ajánljuk figyelmükbe az Udvarhely Néptáncműhely Üveghegy ösvénye című táncmisztériumát, amelyet október 6-án, csütörtökön 19 órától mutatnak be a gyergyószentmiklósi művelődési ház színháztermében. A belépőjegy ára 15 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 10 lej. Jegyek a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ irodájában válthatók munkanapokon 9 órától 16 óráig. Helyfoglalás a 0266/361.992-es, illetve a 0787/755.294-es telefonszámon.
Üveghegy ösvénye
– táncmisztérium –
Kőrösi Csoma Sándor és Erőss Zsolt emlékére
Ötlet, forgatókönyv, rendezés: Orza Călin
Koreográfus: Mihályi Gábor, Orza Călin
Díszlet-jelmez: Balázs Gyöngyvér, Tamás Tibor
Fény: Toásó István
Vetítés: Ferencz Hunor
Zene: Molnár Szabolcs
Ének: Demeter Erika
Zenészek: Ádám Júlia, Bajna György, Fazakas Albert, Kelemen István,
Melkuhn Róbert, Molnár Szabolcs, Orendi István, Szilágyi László
Előadók: Antal József, Bala Előd m.v., Bálint Endre, Faluvégii Erzsébet, Forgács Hunor, Fülöp Csaba, Hajdó Árpád, Hajdó Lóránt, Kerekes Szendike, Koszta Krisztina, Osváth Ildikó, Sípos Réka
Az előadásról:
India és Nepál határán magasodik a nyolc és félezer méteres Kancsendzönga hegytömbje. Nevének jelentése „a hó öt kincse”: arany, ezüst, drágakő, vetőmag és szent könyv. A helyiek vallása a hegyet szentként tiszteli, ám magyar vonatkozásban is jelentős e hegy. Lábánál, a dardzsilingi temetőben, a keletkutató világhírű nyelvész, Kőrösi Csoma Sándor földi maradványai találhatók, a csúcsától nem messze, valahol az örök hó és fagy birodalmában, a legsikeresebb magyar hegymászó, Erőss Zsolt teste pihent meg örökre. A két férfit majd két évszázadnyi idő választja el, de a nyilvánvaló különbözőségeik ellenére, azonos jellemvonásokat is találhatunk bennük: mindketten belső hangjukat megalkuvás nélkül követve alakították eseménydús életüket, vállalva egy, a kortársaik számára sokszor érthetetlennek, értelmetlennek tűnő kihívást. Bár más-más szándék és indíték vezette őket, másféle célok felé irányultak és a megvalósításaik is különböző értékrendbe sorolhatók, kettejük alakjának egyetlen produkcióban való felidézése különös lehetőségeket rejt. A cselekmény a tánc- és fizikai-színház stilizált nyelvezetén, a gazdag képzettársítást, többsíkú olvasatot kínáló lírai-balladai hangulatú képek során át bontakozik ki, s ez által kívánja egyetemes érvénnyel felmutatni a szándékában és elhatározásaiban meginghatatlan két hős önmegvalósító életét és megrendítő halálát. Alkotóinak szándéka szerint az előadás egyben megkésett sirató és tisztelgés is a két erdélyi székely-magyar alakja és áldozatos munkássága előtt, képzeletbeli zarándoklat ismert-ismeretlen nyugvóhelyükhöz, a mesebeli üveghegy ösvényét követve.
Orza Călin
