Védve vagyunk!

    A nép ügyvédje az a közméltóság, aki arra hivatott, hogy a védtelen állampolgárt megóvja a hivatalok packázásaitól. Egy olyan országban mint Románia, a szerepe igen fontos, azt talán nem kell hosszan magyarázzam, hogy miért.
    No, de azon túlmenően van még egy fontos szerepe: valahányszor az alkotmánybíróság egy alkotmányossági kifogást tárgyal, kötelező módon ki kell kérje a nép ügyvédjének a véleményét is. Ez történt most is, amikor az érettségi kapcsán indított peremben felvetettem, hogy alkotmányellenesek az oktatási törvény azon előírásai, amelyek a magyar tanulók számára plusz vizsgákat írnak elő. A nép ügyvédje pedig véleményt mondott, sőt írt, itt van: a-nep-ugyvedje-az-alkotmanyossagrol
    S minő meglepetés, a véleménye egyezik az ügyben eddig megnyilvánult összes állami intézmény véleményéve: szó nincs diszkriminációról, a magyar gyermek érettségije az egészen más dolog mint a román gyermeké, a kettőt még bár összehasonlítani sem lehet, tehát értelmetlenség arról beszélni, hogy a plusz két vizsga diszkrimináció lenne. Még bár az indoklása sem újdonság, azt ismételi meg ami a minisztérium álláspontja volt: a magyar gyermeknek joga van anyanyelvén tanulni elemiben, általános iskolában és gimnáziumban, a törvény előírásainak megfelelően. Azt meg esetében is hiába feszegetnénk, hogy ennek mi köze az érettségi vizsgák számához, hacsak azt nem akarja sugallni, hogy az oktatási törvényt emberfeletti erők alkották, azokon halandó változtatni nem tud.
    Ami azonban ebben a dokumentumban döbbenetes, az a második oldalon található eme kijelentés: A 2014 november 24-én kelt 3192-es számú ítéletében a Bukaresti Táblabíróság azt a véleményét fejezte ki, hogy az alkotmányossági kifogás megalapozatlan. Victor Ciorbea jogász ember, évek óta tölti be a mostani tisztségét is. Márpedig egy jogásznak tudnia kell, hogy egyedül az Alkotmánybíróság illetékes eldönteni, hogy egy törvényes előírás alkotmányos-e. Véleménye lehet másnak is, de az nem oszt és nem szoroz, tehát arra hivatkozni, hogy a bírónak mi volt a véleménye, az egyáltalán nem releváns. Arról nem is beszélve, hogy a bíró dolga nem az, hogy véleményezze egy törvénycikkely alkotmányosságát, hanem az, hogy a törvényeket alkalmazza. De ez már azt a bírót minősíti, aki valóban leírta az ítéletben, hogy véleménye szerint az általam kritizált törvénycikkelyek alkotmányosak.

Árus Zsolt