XIII. Gyilkostói Népművészeti Sokadalom

Július 24., vasárnap

PROGRAM

gyilkostoi_sokadalom

13:00 Szent Kristóf-kápolna búcsúja – ünnepi szentmise

14:15 Járművek megáldása

Szabadtéri programok
(Gyilkos-tó partja)

14:30 Katorzsa Néptáncegyüttes

15:00 Sirülők Néptáncegyüttes

15:30 Hóvirág Néptáncegyüttes

16:00 Karmazsin Népi Együttes

17:00 Magyarfalusi Kerek Alma Falapi

18:00 Maros Művészegyüttes táncosai és zenekara

19:00 Berecz András és zenekara: Hazakísérlek
berecz_andras_sokadalom

21:00 Táncház a Panoráma Vendéglőben

További programok:

11:00 Kézműves vásár

11:00 Látványfőzés lovagokkal
(Erdélyi Fehérasztal Lovagrend, Szabadtűzi Lovagrend Észak-Székelyföldi Főkapitánysága, Erdélyi Népi Ízőrző Lovagrend)

17:00 Gyilkostó legendája – HalVirág Bábszínház
gyilkosto_legendaja

18:00 Tematikus kézműves foglakozás a HalVirág Bábszínházzal

HU_GYILKOSTOI SOKADALOM_2016-page-001


Kiemelt támogatók: BGA, Hargita Megye Tanácsa, Communitas Alapítvány

Támogatók: Panoráma vendéglő, Viridis Kft., Monturist Kft., Amigo&InterCost Kft.

Médiapartnerek: Gyergyói Hírlap, szh.ro, Kelet Info Media Group, Hargita Népe, Marosvásárhelyi Rádió, Erdély Tv, Morfondir.ro, Gyergyó Tv, erdély.ma, Gyergyói Kisújság


Berecz András és zenekara: Hazakísérlek

A 2011-ben Kossuth-díjjal is elismert Berecz András úgy tartja, hogy a mesemondó hivatása új életet lehelni a régi mesékbe. De nemcsak a régieket fényesítgeti, hanem mindig keres újakat is. Hivatását és a hagyományos kultúra leglényegét édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos és nótafa, Tanka Gábor lánya volt. Pályája kezdetén csángók között forgolódott, később Erdélyben, Felvidéken, Somogyban, a Nagykunságban, Nyírségben járt gyűjtőutakon. Csuvasföldről pedig hazahozta (kutatta is, magyarította is) a sördalokban kifejezett rokondicséret szép gesztusát.

Legújabban Gyergyóban járva székely népdalokat gyűjtött össze és tett egymás mellé Hazakísérlek című lemezén. Ezen az estén tehát a magyar műzenét megújító, világrangra emelő gyergyai dal a főszereplő. A székely népdalról írja Kodály, aki Erdélyben először Gyergyóban gyűjtött ilyet: „Mint friss tavaszi szellő fúj bele a magyar zeneélet csukott szobájába. Majd elválik, ki jár jobban: aki elébe tárja keblét, vagy aki fázva húzódik köpenyébe…. Ez a megújulás útja, ezt kell követnie a magyar dalnak is, ha nem akar elsenyvedni egyre vértelenebb maga-ismételgetésben.” Berecz András ezeket a dalokat olyan mesék, mókák közé szorítja, melyekből például kiderül, hogy a kifordított vérmedve miközben harapni felejt, az időt is kifordítja, s hogy hiába a két zseb – szőrehullott róka, kinek mínusz harminc fokban a háza ég.

berecz_andras_sokadalom

Berecz András 2011-ben megjelent Hazakísérlek című lemezének ajánlója a szerzőtől:

„A kiadvány hangzóanyaga Bartók Béla, Kodály Zoltán és Molnár Antal 1907 és 1911 között gyergyói népzenegyűjtése alapján készült. Az itt élő székelység ötfokú dalainak felfedezése fordulópont a magyar zenetörténetben. E székely népdalok új utat, új hazát mutattak az erős idegen hatás alatt lévő művészi zenénknek. Új és egyéni hangot, a sajátját találta meg benne. Ezért nevezi Kodály ezt az egyébként igen régies „új hang”-ot a „magyarság el nem vitatható csodaszarvasá”-nak, a „magyarság eredetével összefüggő zenecsírá”-nak. Létezésében létünket is ünnepli: e „zenecsíra” „minden vérképletnél ékesebb bizonyság, a magyarság még megvan”. A CD-n egy furulya darabot, a „Gál Ferié”t Dsupin Pál gyűjtötte Gyergyóalfaluban, 1998-ban. Szeretettel ajánlom az itt hallható énekes és hangszeres dallamokat azok figyelmébe, akiket világhírű magyar zeneművek forrása, Gyergyó – mára csak nyomaiban megmaradt – régi székely népzenéje érdekel.”   Berecz András

A zenekar tagjai:

Vizeli Balázs – hegedű
Szabó Dániel – cimbalom
Kádár Ignác – gardon
Dsupin Pál István– furulya
Berecz András – ének

Kérem ossza meg ismerőseivel: