A VI. Székelyföld Napok részeként, október 8–18. között második alakommal szervezzük meg Kovászna és Hargita megyei kulturális intézmények összefogásával a Székelyföldi Dokumentumfilm Szemlét.
A rendezvény célja a helyi értéket képviselő dokumentumfilmek eljuttatása minél szélesebb közönségnek. A szemlére összesen 47 filmet nevezetek be, amelynek szerzői székelyföldiek, vagy a film témája kötődik a térséghez.

A filmekből a Székelyföldi Napok ideje alatt több mint 20 településen, helyszínen vetítenek és tartanak közönségtalálkozók.
Gyergyószentmiklóson október 14-én és 15-én, szerdán 17 órától és csütörtökön 19 órától a Centrál Kávé- és Teaházban (Márton Áron utca 7. szám) várjuk a helytörténeti, szocio- és portréfilmek iránt érdeklődő közönséget.

A vetítés tervezett programja:

október 14., szerda

17:00 dr. Molnár Attila: Nyolc év katonaság (92 p.)
18:45 Püsök Botond, Demeter Zsuzsa: CONSUMMATUM EST – AZ URMÁNCZY-ÖRÖKSÉG (47 p.)
19:45 Farkas Antal, Lukács Csaba: HATÁRON 1988-89 (26 p.)
20:30 Bálint Arthur: Kié lesz a hegedű? (34 p.)
21:15 Kerekes Zoltán: Az esztelneki dada (15 p.)
21:30 Soós Móni, Szabó Károly: Kismértékben gyógyszer… (45 p.)

október 15., csütörtök

19:00 Fecső Zoltán: Történelem fekete-fehérben (24 p.)
20:00 Zsigmond Attila: Székelyföldi betyárok (52 p.)
21:00 Jakab Ervin: A Nagy-Küküllő útja (52 p.)
22:00 Zsók Enikő: „Körbe vagyok fülekkel véve” ­A fekete füzet (42 p.)

Filmismertetők:

dr. Molnár Attila: Nyolc év katonaság (92 p.)

Farkas János és Pintér János a második világháborúban Gyergyótölgyesnél a 21 határvadász zászlónál voltak honvédek, majd hadifoglyok Oroszországban. A nyolc éves katonáskodásról mesélnek.

***

Püsök Botond, Demeter Zsuzsa: CONSUMMATUM EST – AZ RMÁNCZY-ÖRÖKSÉG (47 p.)

A film az erdélyi épített örökség egy kiemelkedő kincsét, a mára már szinte feledésbe merült maroshévízi Urmánczy-kastélyt és az Urmánczy család tagjainak drámai sorsát mutatja be. Az ötven percben nemcsak a kiemelkedő történelmi múltú család története tárul fel előttünk, hanem a leszármazottak mai életét is dokumentálja, azt, hogy milyen pozitív, illetve negatív vonzata van annak, ha valaki egy történelmi család örököse.

***

Farkas Antal, Lukács Csaba: HATÁRON 1988-89 (26 p.)

Bő huszonöt éve annak, hogy Romániában lezajlott a forradalom. Akkoriban Romániában a gazdasági helyzet válságos volt, a boltok üresek voltak, a kenyeret jegyre adták és a fiatalok kilátástalanságban éltek. A diktatúra elnyomott minden kezdeményezést, az embereket megfélemlítette a Securitate.
Akik jobb életre vágytak, azoknak Magyarország jelentette a reményt. Így sokan választották hazájuknak Magyarországot. Voltak (nem kevesen) akik hivatalos úton hagyták el Romániát és sokan olyanok, akik hátrahagyták mindenüket, hazájukat, családjukat és nekivágtak a zöld határnak.

***

Bálint Arthur: Kié lesz a hegedű? (34 p.)

A film Zerkula János prímás, hegedűművész hangszerének jövője köré épül. Zerkula János a gyimesi zene legendája, élete során felmérhetetlen világhírűvé vált értéket teremtett munkájával a Gyimesekben, és élete során a jövő nemzedékéről is gondoskodott. A Tücskök zenekar a mester utolsó tanítványai, tiszteletből felvették a Zerkula Zenekar nevet. A filmben nagy teret tölt be a művész temetése, távozásának gyásza, és ezzel párhuzamosan nyomon követhetjük a hangszer sorsával kapcsolatos dilemmákat.

***

Kerekes Zoltán: Az esztelneki dada (15 p.)

Az esztelneki Cserei Kálmánné Ilona néni fiatal éveiről mesél, amikor Bukarestben szolgált a Ceauşescu házaspárnál. A főhős már nem él.

***

Soós Móni, Szabó Károly: Kismértékben gyógyszer… (45 p.)

A székelyföldi pálinkafőzés múltját, jelenét firtató film, régóta működő főzdések elbeszélésein és fiatal, új generációs fözdések példáján keresztül. A filmben megjelennek a kászonaltízi, siménfalvi, kobátfalvi, daróci, oroszhegyi, siklódi, székelyszentléleki főzdések.

***

Fecső Zoltán: Történelem fekete-fehérben (24 p.)

A modern kor történelmi kincsesdobozának számít a székelyudvarhelyi Kovács fényképészet. Több mint 80 000 negatívot őriznek itt, a Kárpát-medence egyetlen, mai napig működő napfényműteremében. Alapítási évétől, 1876-tól a fényképészet archívuma a város képes krónikájának tekinthető.
A film a Kovács dinasztia ma aktív generációjának munkájába lépik be, a múltba tekintve és a jövőjét is előrevetítve.

***

Zsigmond Attila: Székelyföldi betyárok (52 p.)

Pusztai, Jeges, Dézsi. Az 1950-es évek elején ez a három név tartotta izgalomba Felső-Háromszéket és a Kászonok vidékét. Fegyverrel a kezükben lázadtak fel a basáskodó párttitkárok és erdészek ellen. Alig lehet elhinni, hogy szembeszállva a kommunizmussal négy-öt éves háborút sikerült vívniuk. Pusztai, Dézsi és Jeges harca nem tudta megváltoztatni a rendszert, de hősies küzdelmük nyomán néhány hatalmával visszaélő, a törvényeket semmibe vevő személy nyerte el méltó büntetését.

***

Jakab Ervin: A Nagy-Küküllő útja (52 p.)

A Székelyföldet átszelő Nagy-Küküllő 220 kilométeres szakaszán nem csak a természet változatos és sokszínű, hanem az emberi történelem is. A dokumentumfilmet rövid játékfilmes epizódok színesítik. Egyikben a néző időutazást tehet a XVI. század Székelyudvarhelyébe, a másikból pedig kiderül: egy régi, feledésbe merültnek hitt szász törvény ma is érvényes lehet.

***

Zsók Enikő: „Körbe vagyok fülekkel véve” ­A fekete füzet (42 p.)

A film az 1956-os forradalmat követő erdélyi megtorlásokat idézi föl, a román politikai foglyok sorsáról szól. A kettős portréban a börtönévekről és a szabadulása utáni életről beszél Puskás Attila, egykori biológiatanár és Zsók László, egykori diák.

(Fotók: facebook/2. Székelyföldi Dokumentumfilm Szemle)