Erről sürgősségi rendeletet fognak hozni

A közalkalmazottak havi 15 napos kényszerszabadságára vonatkozó intézkedés csak a szükségállapot ideje alatt lesz érvényben – hangsúlyozta csütörtök este Ludovic Orban miniszterelnök.

A köztelevíziónak nyilatkozó kormányfő rámutatott, erre az időszakra a közalkalmazottak is – akárcsak a magánszektorban kényszerszabadságra küldött alkalmazottak – fizetésük 75 százalékát kapják, pótlékok nélkül, és esetükben is érvényes a bruttó átlagbér 75 százalékában megszabott felső határ.

Orban szerint másfél milliárd lej körüli összeget takarít meg az állam ezzel az intézkedéssel, amely azonban “nem csak a megtakarításról szól” – tette hozzá -, ezáltal ugyanis egyrészt csökken a vírus terjesztésének kockázata, másrészt jelen helyzetben szolidaritásra van szükség, a közszférának is részt kell vállalnia a teherviselésből.

A miniszterelnök ismét leszögezte, hogy az intézkedés nem vonatkozik az egészségügyi, a belügyi és a védelmi minisztériumi alkalmazottakra, továbbá a munkaügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó azon alkalmazottakra, akik a kényszerszabadsággal kapcsolatos törvényi előírások gyakorlatba ültetéséért felelnek, valamint a pedagógusokra, akiknek elő kell készíteniük a tanév lezárását.

Kényszerszabadság bevezetését fontolgatja a kormány a közszféra bizonyos ágazataiban dolgozók számára. Erről sürgősségi rendeletet fognak hozni, amelynek ugyancsak a koronavírus-járvány megfékezése lesz a célja – mondta a miniszterelnök.

Ludovic Orban kormányfő a B1 televíziócsatornának nyilatkozta szerda este, hogy szabályozásokat terveznek bevezetni a közszféra bizonyos területein a COVID-19 terjedésének megakadályozása érdekében.

Az intézkedések nem vonatkoznak majd olyan területekre, ahol a teljes humán erőforrásra szükség van, sőt, a jelenlegi helyzetben személyzethiánnyal küzdenek, mint például az egészségügyben, a belügyi és védelmi egységekben, illetve a szociális védelemben.

A közszféra többi ágazatában viszont a kormány tervei szerint kényszerszabadságot vezethetnek be, a következő rendszer alapján: az alkalmazottakat két részre osztanák, és 15 napig az egyik váltás, 15 napig a másik váltás tartaná fenn az intézmény működését. A 15 napos kényszerszabadságon levő alkalmazottak a bérük 75%-át kapnák meg – vázolta fel a miniszterelnök a kormány tervét.

‘Meglátjuk, pontosan hogyan ültetjük gyakorlatba ezt az intézkedést, de ezt már végiggondoltuk, és be fogjuk vezetni, a többi részletkérdés’ – mondta Orban, hozzátéve, hogy a rendelet nemcsak a központi közigazgatás struktúráira lesz érvényes, hanem a parlamentnek alárendelt, vagy autonóm struktúrákra is.

A közalkalmazottak felének kényszerszabadságra küldésével csökkenni fog a belföldi kereslet, ami megsemmisítő hatással lesz a gazdasági élet újraindítására – véli az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Bogdan Hossu az AGERPRES hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, a miniszterelnök és a munkaügyi miniszter által kilátásba helyezett intézkedés, miszerint felváltva kényszerszabadságra küldik a közigazgatásban dolgozókat, további válságokat fog generálni. Szerinte a 2008-as gazdasági válság idején már bebizonyosodott, hogy válsághelyzetben “a megszorító intézkedések a lehető legrosszabb intézkedések”, akadályozzák a gazdasági-társadalmi élet újraindítását.

“Abban a pillanatban, amikor valakinek felére csökken a jövedelme, a fogyasztást is felére vagy több mint felére csökkenti, mert nem tudja, hogy mennyi ideig tud megélni a felére csökkent jövedelemből. Ebből adódóan szűkülni fog a belföldi kereslet és ez megsemmisítő hatással lesz a gazdaság újraindítására” – fogalmazott.

Hossu rámutat, meglátásuk szerint a közintézmények nagy része nem tud megfelelően működni fele számú alkalmazottal, a legtöbb területen ugyanis még nem valósult meg a rendszer digitalizációja.

Az Alfa Kartell elnöke arról is beszélt, hogy a kormány az – általa meghaladottnak vélt – egységes adókulcsról való lemondással, a politikai pártoknak szánt állami támogatás csökkentésével vagy a törvényhozók bizonyos juttatásainak mérséklésével tehet szert többletbevételre, illetve növelheti az államadósságot, amely jelenleg a GDP 36 százalékát teszi ki, tehát jóval elmarad az Európai Unió által elfogadott 60 százalékos küszöbértéktől – mondta.

Bogdan Hossú nyomatékosította, bizonyos közalkalmazottak esetében az intézkedés több mint 50 százalékos jövedelemcsökkenést jelentene, mivel a 30-as kormányrendelet az országos átlagbér 75 százalékában szabja meg a kényszerszabadságra küldött alkalmazott juttatásának felső határát, márpedig a közszférában dolgozók bérének átlaga jóval magasabb ennél.

A szakszervezeti vezető azt is felrója, hogy a kormány nem egyeztetett az érdekvédelmi szervezetekkel a tervezet kidolgozása előtt, noha éppen ők javasolták, hogy az állami szektorban is mérlegelni kell a kényszerszabadság lehetőségét bizonyos tevékenységi területek – például a kultúra – esetében.

Ludovic Orban miniszterelnök szerda esti bejelentése értelmében kényszerszabadság bevezetését fontolgatja a kormány a közszféra bizonyos ágazataiban dolgozók esetében is. Az intézkedés nem vonatkozna azokra a területekre, ahol a teljes humán erőforrásra szükség van, mint például az egészségügy, a belügy és védelem, illetve a szociális védelem, a többi ágazatában azonban kényszerszabadságot vezethetnek be, a következő rendszer alapján: az alkalmazottakat két részre osztanák, és 15 napig az egyik váltás, 15 napig a másik váltás tartaná fenn az intézmény működését.

Később Violeta Alexandru munkaügyi miniszter közölte, a kormány már előkészítette az erről szóló tervezetet.

Forrás: www.agerpres.ro