A beavatkozás nem minősül vadászatnak

– Kerestem az alkotmányban a medvét, de nem találtam – mondta vitaindító beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a július 14-én, pénteken a csíkszeredai megyeházán szervezett vadgazdálkodási workshopon. Mint kifejtette, Románia alaptörvényének 22. és 35. cikkében az állam garanciát vállal az emberek élethez való jogának, testi épsége védelmének, valamint egy egészséges és környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozott életkörülmények biztosítására. – Mi nem kérünk mást, mint az előbb említett alkotmányos jogok biztosítását – jelentette ki.

A Biodiverzitás, környezetvédelem, vadászat: együtt vagy külön? címmel, Hargita Megye Tanácsa által szervezett eseményen a vadászegyesületek, szakintézmények, önkormányzati vezetők mellett két természetvédő is képviseltette magát, de Borboly Csaba sajnálatát fejezte ki, hogy azok a zöldszervezetek, amelyeknek erős a hangjuk a központi sajtóban, ezúttal sem képviseltették magukat a rendezvényen.

– Már nyolc éve foglalkozik a megyei tanács a medveproblémával, de egyetlen fórumon, beszélgetésen sem vettek részt. Így nehéz a párbeszéd, de a szereplőket valahogyan közelíteni kell egymáshoz, és fel kell számolni a számolni a sztereotípiákat – jegyezte meg a megyei tanács elnöke.

A bukaresti sajtó hozzáállására utalva elmondta, hogy 140 karakteres szalaghírekben vagy Facebook-bejegyzésben nehéz jól, mindenki számára érthetően kifejteni a témát, de a bukaresti tévék a reklámokkal a fővárosiakat célozzák, elsősorban az ő nézettségüket vadásszák, nem a tőlük 200 kilométerre élők érdekei számítanak náluk. Hargita megyében azonban összefogással megpróbálnak tenni a hisztéria ellen, jelentette ki. Szót ejtett arról az általa városi legendának tartott (és blogbejegyzésben bizonyított: https://www.facebook.com/borbolycsaba/posts/1327528877294492) közvélekedésről, mely szerint az erdőkitermelések hatására szűkült a medvék élettere, és ezért járnak be a településekre, sokan viszont ezzel tagadni próbálják a medvék túlszaporodását.

Borboly Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvény szerint a munkahelyen szavatolni kell az alkalmazott biztonságát, tehát ha a pásztort megtámadja a medve, elvileg aki felfogadta, azt terheli a felelősség.

– Erről kevés szó esik, pedig törvénysértő – szögezte le.

Fodor István, Bodok polgármestere szerint a bukaresti ígéretekben nem lehet bízni, ezzel a július 5-i bukaresti figyelemfelkeltő akcióra utalt, hogy a környezetvédelmi miniszter a rendelet aláírása után három órával majdnem visszavonta azt, nyomás hatására.

– Lassan medvepásztor lettem – mondta felemlítve a községében történt medvetámadásokat, a legfrissebb épp tegnap volt, amikor juhokat ölt a medve. – Legközelebb még többen kell lemennünk Bukarestbe nyomást gyakorolni a döntéshozókra a helyzet megoldásáért – tette hozzá.

Csák László régiófejlesztési szakértő az európai uniós rendszert, ezen belül a Régiók Bizottsága (RB) tevékenységét vázolta röviden, illetve azt, hogy a tárgyalt problémát hogyan lehet azon a szinten kezelni. Kitért arra, hogy a Natura2000-es területeken keletkezett vadkárok utáni kompenzációt jelenleg a területtulajdonos gazdák nem kapják minden tagállamban, így Romániában sem, pedig ez lehetséges lenne. (Az ennek megváltoztatására történt e heti lépésről szóló hírünk itt olvasható:
http://hargitamegye.ro/hirek/pozitiv-dontes-szuletett-brusszelben-a-kis–es-kozeptermelok-tamogatasat-illetoen.html)

Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) alelnöke szerint Romániában közel egy év alatt, tavaly óta ezerrel nőtt a medvék száma. 2014-ben országosan 6700–7000 darabot tartottak nyilván, és 2010-ben 421 volt a beavatkozási kvóta, 2014-ben pedig 435. A környezetvédelmi miniszter július 5-én közvitára bocsátott beavatkozási rendelete 140 példányra adott kilövési engedélyt augusztus 15-től, és ezzel együtt, ha ez a helyzet marad, akkor a jelenlegi növekedési ütemmel kalkulálva számuk öt év múlva meghaladja a tízezret, tíz év múlva pedig 14 ezer szerepelhet a statisztikákban. Sárkány Árpád nemzetközi példákkal illusztrálta, hogy a példányszám és a rendeletben meghatározott kilövési szám aránya Romániában nem számít soknak: Svédországban 3000 medvét tartanak számon, és 312 az évi kilövési kvóta, Horvátországban 1500-at, 110 az évi kvóta. Szlovákiában ezek a számok: ezer és 30, Finnországban 1500 és 120, Szlovéniában 500 és 105.

Farkas Attila vadgazdálkodási mérnök, a Soproni Egyetem kutatója Biodiverzitás, környezetvédelem, vadászat: együtt vagy külön? című előadásában rámutatott, hogy nincs olyan vadászterület, amelyen ne lenne jelen a barnamedve, ugyanakkor az állomány területi eloszlása nem egyenletes. Azt is elmondta, hogy Hargita megye 45 vadászterületének 97,8%-án (44 területen) a barnamedve állománybecslési adatainak tendenciája a 2006–2016 időszakban növekedett, továbbá a Hargita megyei barnamedve-állományok aktuális sűrűségének térbeli eloszlása nincs összefüggésben az erdők kiterjedésével vagy részarányával a vadászterületeken belül. Hangsúlyozta, hogy a problémás medvék kilövése nem vadászat, az intervenciónak pedig semmi köze a prevencióhoz.

Kelemen László, a sepsiszentgyörgyi Rara Avis Madártani Egyesület elnöke a 2018-ban megrendezendő Európai Medvefigyelő Napokról beszélt, Alexandru Gridan, a brassói erdészeti kutatóközpont mérnöke pedig arról, hogy a kvóta felfüggesztése nem volt a legszerencsésebb ötlet, az engedély megadása amúgy megyékre szabva lenne hatékonyabb.

Az előadások utáni vitában a felvetések között elhangzott, hogy még mindig nem tudják sokan, vezető pozícióban sem, ki felel a medvékért. Erre többen elmondták, hogy az állam, és a törvény szerint medvetámadás esetén a 112-es segélyhívó számot kell tárcsázni, amire a csendőröknek kellene a helyszínre sietni. Nem mindig érkeznek azonnal, az egyik hozzászóló szerint egy közelmúltbeli alkalommal két óra múlva érkeztek ki. De ha még ott találnák a medvét, akkor is tehetetlenek volnának, hiszen sem vadászpuskájuk, sem altatólövedékük nincs, géppisztollyal viszont tilos medvére vadászni. Persze a beavatkozás nem minősül vadászatnak, mint Farkas Attila kutató említette, de a lényeg az, hogy ilyen helyzetekben a hatóságok lényegében tehetetlenek, állapították meg a jelenlévők. Egy másik felvetés szerint a polgármesteri hivataloknak szerződést kellene kötniük egy vadászegyesülettel, hogy szolgáltatásként megoldják a problémát, ehhez viszont pénzt kell elkülöníteni a helyi költségvetésben. Szó esett a négykerekű terepmotorok, motoros szánok használatának szabályozásáról, valamint a pásztorkutyákról is. Tervbe vették egy Hargita megyei menedzsmentterv elkészítését a medvékre vonatkozó vadgazdálkodásra, megfogalmazták azt az óhajt, hogy a medvék áthelyezését tegyék nyilvánossá, átláthatóvá, valamint hogy a vadkármegelőző tevékenységekre, például vadföldek – a vadak etetésére kialakított területek távol a településektől –létrehozására irányozzanak elő állami forrást.

Jelen volt Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, valamint Incze Csongor és Becze István Hargita megyei tanácsos is. Incze Csongor a Területi Közrendi Hatóság (ATOP) elnökeként vállalta, hogy az augusztusi ülésük napirendjére tűzik a témát.

Borboly Csaba zárógondolataiban elmondta, hogy hasznosnak érzi a lezajlott vitát, és bejelentette, hogy a következő beszélgetés ebben a témában jövő szerdán, Tusványoson lesz, előtte viszont Klaus Johannis államfővel is szeretné ismertetni a problémát annak csíkszeredai, keddi látogatása alkalmával. Ezenkívül a Régiók Bizottságában készülő jelentésének a konzultációjában is lehetőség lesz javaslatok megfogalmazására, a munkadokumentumot augusztus 20-ig kell benyújtani Brüsszelben. (Borboly Csaba újabb, medvékhez kapcsolódó témájú raportőri megbízásáról itt olvashatnak: http://hargitamegye.ro/hirek/brusszelben-is-aggodnak-a-romaniai-medveproblema-miatt.html)