KÖZLEMÉNY

A Tőkés László európai parlamenti képviselő nagyváradi EP-irodájának erkélyére 2014. június 18-án kitűzött székely zászló ügyében foganatosított közigazgatási intézkedések elbírálása 2016. február 1-jén elhagyta Nagyváradot és Romániát, Strasbourgba került az Emberi Jogok Európai Bíróságára, ott várja sorsának jobbra fordulását. Itt döntenek majd arról, hogy a parlamenti iroda erkélyére kifüggesztett, azóta is ott lobogó zászló reklámhordozónak minősül-e, amint azt a román hatóságok és a velük cinkosságot vállaló igazságszolgáltatás állítja, vagy pedig nemzeti, történelmi jelképnek, aminek az egész világ magyarsága annak tartja, s amelynek szabad használatát a román Alkotmány is szavatolja. Azt követően került az ügy a nemzetközi bíróságra, hogy Romániában kimerültek a jogorvoslati lehetőségek: jogerős bírósági ítéletben kötelezték Tőkés Lászlót a székely zászló levételére.

A másik zászlóügy, az ugyanarra az erkélyre 2015. december 9-én kitűzött, a regionális identitást és történelmi hagyományt kifejező partiumi zászló ügyében is van fejlemény: 2016. április 25-én megszületett a Nagyváradi Bíróságon az első fokú döntés abban a polgári perben, amelyet az EP-képviselő a szabad jelképhasználat érdekében indított. Amint az várható volt, a bíróság ezt a zászlót is reklámzászlónak minősítette, érvényesnek nyilvánítva a vonatkozó rendészeti szabálysértési jegyzőkönyvet, amelyben Tőkés Lászlót ezúttal is elmarasztalják és felszólítják a lobogó levételére. Az ítélet most kézhez kapott indoklásának megfogalmazói még azt a fáradságot sem vették, hogy az egy az egyben átmásolt, a székely zászló perében fabrikált indoklásból a „székely zászló” kifejezést behelyettesítsék a „partiumi zászló” kifejezéssel.

Anélkül, hogy a két zászlóügyben megszületett peres anyagokban szereplő jogi csűrcsavarokba belemennénk, annyi mindenképpen idetartozik, hogy a bíróság első fokon, majd a törvényszék másodfokon teljességgel figyelmen kívül hagyta mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket Tőkés László jogi képviselője előbb a székely zászló, majd pedig a partiumi zászló történelmi és nemzeti szimbólum jellegének igazolására felhozott.

De idéznünk kell az igazságszolgáltatók egyik épületes logikai okfejtését is: „A székely zászló kitűzésével a panaszos (Tőkés László) a közönség figyelmét akarta felkelteni önnön cselekedeteire és az általa kezdeményezett akciókra, következésképpen a zászló kitétele reklámcéllal történt”.

Az elkövetkezendőkben a két nagyváradi zászlóperes ügy párhuzamosan fog haladni, a székely zászlóé Strasbourgban, a partiumi zászlóé Nagyváradon, utóbbi még fellebbezési fázisban. Amennyiben a strasbourgi hamarabb ér véget, akkor talán nem lesz szükség arra, hogy a partiumi zászló pere is nemzetközi szinten folytatódjék.

                       Nagyvárad, 2016. június 2.                                     Tőkés László
                                                                                                       EP-képviselő
                                                                                                       Sajtóirodája