„A modern és kortárs román állam számára fontos nemzeti szimbolisztikával bír”

A trianoni szerződés napjává nyilvánítja június 4-ét a képviselőház által szerdán elfogadott jogszabálytervezet.

A javaslatot 235 képviselő támogatta, 21-en ellene szavaztak, 25-en tartózkodtak.

A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy helyi és országos szinten kulturális-oktatási és tudományos rendezvényeket szervezzenek “a trianoni szerződés jelentőségének és fontosságának tudatosítása érdekében”.

A helyi és központi hatóságok anyagi és logisztikai támogatást nyújthatnak a rendezvények szervezőinek, a közszolgálati média pedig ezzel kapcsolatos tartalmakat sugározhat.

A jogszabály azt is előírja, hogy a helyi és központi hatóságok gondoskodnak Románia zászlajának felvonásáról az 1994/75-ös törvénynek megfelelően, és Románia himnuszának bejátszásáról.

Titus Corlăţean szociáldemokrata szenátor, a tervezet egyik kezdeményezője felszólalásában azt mondta, június 4-e “a modern és kortárs román állam számára fontos nemzeti szimbolisztikával bír”.

‘A trianoni békeszerződés nemzetközileg elismerte Románia Erdéllyel kiegészült határait, és szentesítette az erdélyi többséget alkotó románok polgári és politikai jogait, amelyekkel nem rendelkeztek az osztrák-magyar dualizmus idején” – mondta Corlăţean.

Hangsúlyozta: a törvény nem irányul senki ellen.

“Ez nem valamely nemzeti kisebbség ellen irányuló törvény. Lehetőséget teremthet az elmúlt években elmaradt párbeszédre azok között, akiknek eltérő véleményük van június 4-e szimbolisztikájáról. (…) Nem irányul egy másik állam ellen sem. Tudomásul kell vennünk, hogy az utóbbi években voltak nacionalista vagy akár idegengyűlölő megnyilvánulásokat tanúsító politikai erők Budapesten, például a Jobbik vagy a Fidesz, amelyek folyamatosan románellenes elméleteket és politikai elveket hangoztattak, és a román nemzetet sértő törvényeket hoztak – a trianoni szerződésről megemlékező törvényt vagy az etnikai alapú magyar állampolgárságról szóló törvényt” – tette hozzá Corlăţean.

Az RMDSZ bírálta a projektet, amelyet “fölöslegesnek” tart. Kelemen Hunor pártelnök rámutatott: a tervezet nem tud megváltoztatni semmit.

‘Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet okoz, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és szomorúságra ad okot. Ezt a tényt a mai vita és a törvényjavaslat sem az egyik, sem a másik oldalon nem tudja megváltoztatni. A múlt mögöttünk van, és ott is marad. Persze, ismerem a mondást, hogy semmi nem bizonytalanabb a múltnál, és tudom, hogy a múlttal a jövő végtelenségig manipulálható. Mégis meg vagyok győződve arról, hogy a parlamentben sokkal hasznosabb és gyakorlatiasabb lenne, továbbá a ma és a holnap igazságához is közelebb állna, ha olyan témákat találnánk, amelyek közelebb hoznak bennünket, nem pedig elválasztanak’ – hangoztatta Kelemen.

Az RMDSZ elnöke felvetette azt a kérdést, hogy mit akarnak bizonyítani ennek a tervezetnek az elfogadásával.

‘Románia nemcsak Erdély területével, hanem velünk is gazdagodott, kulturális örökségünkkel, múltunkkal együtt. Hogy milyen körülmények között él egy kisebbség, hogyan érzi magát a szülőföldjén, az pedig elsősorban a többségen múlik. Mi, akik Romániában maradtunk, elfogadtuk, hogy ez az ország a mi országunk is, a mi otthonunk is, és itt szeretnénk jövőt építeni gyermekeinknek. Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan tették azt önök az elmúlt három hétben. Kedves kollégák, felmerül a kérdés: mit akarnak önök bizonyítani ezzel a projekttel? És kinek akarnak bizonyítani? (…) Látom és érzem, hogy még nem ért véget az a versengés, amit három héttel ezelőtt indított az államelnök. Nem ért véget a versengés, amelynek kapcsán önök azt hiszik, hogy a magyarellenesség felmutatásával meg is oldották Románia problémáit’ – mondta Kelemen.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Párt (PMP), és a nemzeti kisebbségek képviselői támogatásukról biztosították a projektet, és bejelentették: parlamenti csoportjaik megszavazzák azt.

A képviselőház döntő házként szavazott a kezdeményezésről.

Forrás: www.agerpres.ro

A “trianoni szerződés napjává” nyilvánította június 4-ét a román parlament

Megszavazta a bukaresti képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely a “trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában.

A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amelyhez az állami és helyi hatóságok logisztikai, vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én, az első világháborút lezáró, Magyarország határait kijelölő békeszerződés évfordulóján kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.
A törvényjavaslatot a román diplomáciát 2012 és 2014 között irányító Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor és Serban Nicolae, a – tervezet beterjesztésekor még kormányon lévő – Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi szenátusi frakcióvezetője terjesztette a parlament elé.
Corlatean szerint a tervezet nem irányul valamely kisebbség vagy másik ország ellen. A trianoni szerződés az Erdéllyel kiegészült Románia határainak nemzetközi elismerését jelentette, ugyanakkor olyan polgári és politikai jogokat biztosított Erdély román többségének, amelyekkel soha korábban nem rendelkezett – érvelt az új ünnepnap bevezetése mellett a kezdeményező.
A tervezetet a jelenleg kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogatta. Daniel Gheorghe liberális parlamenti képviselő úgy vélekedett: Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek le kellene cserélnie az irodájában található régi térképeket, és el kellene fogadnia: idejétmúlt, igazságtalan és nevetséges minden olyan próbálkozás, amely a Trianon előtti állapotok helyreállítására irányul.
A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan törvényről van szó, napirendre tűzése pedig része a magyarellenes versengésnek, amelyet három hete indított az államfő.
“Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan tették azt önök az elmúlt három hétben” – mutatott rá a magyar érdekképviselet vezetője.
Kelemen Hunor kifejtette: ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament elé terjesztetett törvényjavaslat sem tudja megváltoztatni. Leszögezte: a magyarok a magyar nemzet részei, függetlenül attól, hogy hol élnek, a nemzeti szolidaritás és a felelősség pedig nem irányul senki ellen.
A Trianon-törvényt 235 szavazattal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett szavazta meg a bukaresti képviselőház, hatályba lépéséhez pedig már csak az államfő aláírására van szükség.

Baranyi László/MTI

Kelemen Hunor beszéde a trianoni törvény parlamenti vitáján

Ha rajtam múlik, erről a törvényjavaslatról nem most vitáznánk. Az indokolás és a kollégáim hozzászólása meggyőzött arról, hogy erről a nehéz témáról nem lehetséges racionálisan vitatkozni, hiszen az érzelmileg eltérő, ellentétes álláspontokra helyez bennünket.

Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet okoz, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és szomorúságra ad okot. Ezt a tényt a mai vita és a törvényjavaslat sem az egyik, sem a másik oldalon nem tudja megváltoztatni. A múlt mögöttünk van, és ott is marad. Persze, ismerem a mondást, hogy semmi nem bizonytalanabb a múltnál, és tudom, hogy a múlttal a jövő végtelenségig manipulálható. Mégis meg vagyok győződve arról, hogy a parlamentben sokkal hasznosabb és gyakorlatiasabb lenne, továbbá a ma és a holnap igazságához is közelebb állna, ha olyan témákat találnánk, amelyek közelebb hoznak bennünket, nem pedig elválasztanak. Az ilyen témák pedig a mában és a jövőben keresendők, és kevésbé a múltban!

Nekünk a parlamentben az lenne a feladatunk, hogy a remény politikáját építsük. Az a jövő kellene foglalkoztasson, amely mindenki számára biztosítja a reményt, hogy a holnap minden szempontból jobb lehet a tegnapnál. A trianoni törvényjavaslat sem magát a múltat, sem a múlt megértését nem változtatja meg, viszont azt a reményt sem táplálja, hogy a közép- vagy hosszabb távú jövő más, jobb, biztonságosabb lesz, kevesebb bizonytalanságot hordoz, mint a tegnap.

Másfelől a többségnek minden esetben felelőssége van a kisebbségért. A mi esetünkben a román többségnek a romániai magyar kisebbségért. Románia nemcsak Erdély területével, hanem velünk is gazdagodott, kulturális örökségünkkel, múltunkkal együtt. Hogy milyen körülmények között él egy kisebbség, hogyan érzi magát a szülőföldjén, az pedig elsősorban a többségen múlik. Mi, akik Romániában maradtunk, elfogadtuk, hogy ez az ország a mi országunk is, a mi otthonunk is, és itt szeretnénk jövőt építeni gyermekeinknek.

Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan tették azt Önök az elmúlt három hétben.

Kedves kollégák, felmerül a kérdés: mit akarnak Önök bizonyítani ezzel a projekttel? És kinek akarnak bizonyítani?

Olvastam a törvénytervezet indoklásában és hallom a vitában is, hogy Magyarországra utalnak.

A határokat száz éve meghúzták. Sok magyar ember került Magyarország határán kívül, ahogyan sok román ember került a határ túloldalára. A románok, függetlenül attól, hogy hol élnek, melyik országban, csak a román nemzet részei maradnak. Ez természetes, ahogyan természetes az is, hogy a magyarok is a magyar nemzet részei függetlenül attól, hogy hol élnek. A nemzeti szolidaritás és a felelősség nem irányul senki ellen! Ma a dolgok rendkívül világosak az Európai Unióban és a NATO-ban. Az elmúlt évtizedek valósága többször is bebizonyította, hogy a régióban sok a közös érdek, ezért érdemes, sőt szükséges volna a jövőt közösen tervezni.

Ma hiába kérném Önöket, hogy utasítsák el ezt a teljesen haszontalan és szándékával ellentétes hatást kiváltó kezdeményezést. Látom és érzem, hogy még nem ért véget az a versengés, amit három héttel ezelőtt indított az államelnök. Nem ért véget a versengés, amelynek kapcsán Önök azt hiszik, hogy a magyarellenesség felmutatásával meg is oldották Románia problémáit.

Ma is méltóságteljesen fogadjuk az Önök üzenetét, ahogyan tettük az elmúlt 30 évben minden nehéz pillanatban. Tudjuk, hogyan kell ezt a pillanatot a lelkünkben megőriznünk, ám továbbra is a románok és a magyarok közötti kiegyensúlyozott kapcsolatok mellett érvelünk, a remény politikát építjük abban a hitben, hogy Európának ezen a részén egyszer majd a kölcsönös tisztelet és empátia fog uralkodni az elutasítás helyett. Hogy eljön majd a nap, amikor megtaláljuk azokat a pillanatokat, amelyeket együtt tudunk ünnepelni, amelyek közelebb hoznak bennünket, és nem távolítanak el egymástól!

Kelemen Hunor