Augusztus 29., szombat

Forrest Gump (Forrest Gump)

amerikai filmszatíra (1994), 141 perc

A georgiai Savannah városka árnyas buszmegállójában különös mesemondó üldögél. Forrest Gump mindent látott és mindent átélt, de nem mindent értett. Nem éppen a legfényesebb elme. De hát az anyja is mindig azt mondta: “Csak az a hülye, aki hülyeséget csinál.” Forrest Gump pedig semmi egyebet nem csinált, mint jelen volt a XX. század minden fontos eseményén a focipályától a harctérig, az elnökök klubjától a médiavitákig, míg végül meg nem pihent egyetlen igaz szerelme karjában. Forrest Gump IQ-ja nem szárnyal az egekig, de rendkívül becsületes és jólelkű fiú. Különös véletlenek azonban hozzásegítik, hogy az 1950-es évektől 1970-ig Amerika minden jelentős eseményén részt vegyen, és minden jelentős személyiségével találkozzon, köztük: Elvis Presley-vel, JFK-vel, Lyndon Johnsonnal, Richard Nixonnal. Forrest elvégzi a főiskolát, harcol Vietnámban, élsportoló lesz, az egyetlen probléma csak az, hogy túl buta ahhoz, hogy megértse ezen fontos események jelentőségét.
A „Forrest Gump” egy megindító romantikus mese egy ártatlan amerikairól, aki pont abban a korban élt, amikor Amerika elveszíti ártatlanságát.

Augusztus 29., szombat 22:10 óra –  – Duna Televízió

*      *      *

Díjak:

BAFTA-díj (1995) – Legjobb speciális effektusok
Golden Globe-díj (1995) – Legjobb rendező: Robert Zemeckis
Golden Globe-díj (1995) – Legjobb színész – drámai kategória: Tom Hanks
Golden Globe-díj (1995) – Legjobb film – drámai kategória
Oscar-díj (1995) – Legjobb film: Steve Starkey, Steve Tisch, Wendy Finerman
Oscar-díj (1995) – Legjobb rendező: Robert Zemeckis
Oscar-díj (1995) – Legjobb adaptált forgatókönyv: Eric Roth
Oscar-díj (1995) – Legjobb vizuális effektusok: Ken Ralston, Allen Hall, Stephen Rosenbaum, George Murphy
Oscar-díj (1995) – Legjobb vágás: Arthur Schmidt
Oscar-díj (1995) – Legjobb férfi alakítás: Tom Hanks

The Artist – A némafilmes (The Artist)

francia fekete-fehér némafilm (2011), 97 perc

1927-ben járunk, a némafilmek korszakában. George Valentin (Jean Dujardin), az ünnepelt hollywoodi némafilmszínész éppen legújabb produkciójának sikereit élvezi, amikor főnöke (John Goodman) előáll az ötlettel, hogy ezután a stúdió átnyergel a hangosfilmre. A ceruzabajszú sármőr, nehezen birkózik meg a gondolattal, így maga mögött hagyja munkahelyét, és egymaga viszi tovább a szeretett filmformát. Próbálkozásai azonban sikertelennek bizonyulnak, így mind a magánéletben, mind anyagilag padlóra kerül. Úgy tűnik, az egyetlen kiút, ha valahogy megszólal a kamera előtt.
Michael Hazanavicius egyértelmű célja volt, hogy emléket állítson egy rég letűnt korszaknak, amely hosszú évekig uralta a filmgyártást. A feladat nehézsége egyértelmű, hiszen egy olyan struktúrát kellett kitalálni, amivel sikerül a „szellemidézés”, de a mű élvezhető marad a mai mozinéző számára is.

Augusztus 29., szombat 00:35 óra –  – Duna Televízió

*      *      *

Díjak:

BAFTA-díj (2012) – Legjobb film: Thomas Langmann
BAFTA-díj (2012) – Legjobb rendező: Michel Hazanavicius
BAFTA-díj (2012) – Legjobb operatőr: Guillaume Schiffman
BAFTA-díj (2012) – Legjobb eredeti forgatókönyv: Michel Hazanavicius
BAFTA-díj (2012) – Legjobb jelmeztervezés: Mark Bridges
BAFTA-díj (2012) – Legjobb filmzene: Ludovic Bource
BAFTA-díj (2012) – Legjobb férfi alakítás: Jean Dujardin
Cannes-i fesztivál (2011) – Legjobb férfi alakítás: Jean Dujardin
Európai Filmdíj (2011) – Legjobb filmzene: Ludovic Bource
Golden Globe-díj (2012) – Legjobb színész – zenés film és vígjáték kategória: Jean Dujardin
Golden Globe-díj (2012) – Legjobb filmzene: Ludovic Bource
Golden Globe-díj (2012) – Legjobb film – zenés film és vígjáték kategória
Oscar-díj (2012) – Legjobb film: Thomas Langmann
Oscar-díj (2012) – Legjobb rendező: Michel Hazanavicius
Oscar-díj (2012) – Legjobb jelmeztervezés
Oscar-díj (2012) – Legjobb filmzene: Ludovic Bource
Oscar-díj (2012) – Legjobb férfi alakítás: Jean Dujardin

Száll a kakukk fészkére (One Flew Over the Cuckoo’s Nest)

amerikai filmdráma (1975), 130 perc

Milos Forman rendezésében a Ken Kesey regényéből forgatott film egy elmegyógyintézetben játszódik, ahová Patrick McMurphy, a kisstílű bűnöző a börtön helyett záratja magát. A vagány McMurphyt abból a célból szállítják át egy büntető-rabgazdaságból az elmegyógyintézetbe, hogy megállapítsák szimuláns-e vagy tényleg bolond. Megérkezése után hamar az ápoltak hangadójává válik. Hamarosan rájön: a műintézmény lakói – akik ellentétben vele, nem tettetésből kerültek ide – semmivel sem bolondabbak nála, annál inkább bolond a világ, amely idejuttatta őket. A történet többi szereplőjének élete – kivétel nélkül remekbe szabott figurák és alakítások – mind egy-egy dráma, aminek már csak végkifejletével találkozunk. McMurphyről hamar lehull a kívülállás páncélja, és megpróbál segíteni társain, akiken látja: az orvostudomány köntösébe bújtatott érzéketlenség és álszent gyógyítás – valójában fegyelmezni, idomítani akarás – csak rontja állapotukat.
A filmet Kesey nem nézte meg, mert nem Bromden főnök nézőpontjából van elmesélve a története. A produkció Oscar-történelmet írt, hiszen elhozta az öt legfontosabb díj mindegyikét.

Augusztus 29., szombat 20:10 óra –  – RTV 2

*      *      *

Díjak:

BAFTA-díj (1977) – Legjobb film
BAFTA-díj (1975) – Legjobb rendező: Milos Forman
BAFTA-díj (1977) – Legjobb férfi mellékszereplő: Brad Dourif
BAFTA-díj (1977) – Legjobb vágás: Richard Chew, Lynzee Klingman
BAFTA-díj (1975) – Legjobb női alakítás: Louise Fletcher
BAFTA-díj (1977) – Legjobb férfi alakítás: Jack Nicholson
Cézár-díj (1977) – Legjobb idegennyelvű film: Milos Forman
Golden Globe-díj (1976) – Legjobb rendező: Milos Forman
Golden Globe-díj (1976) – Legjobb női alakítás: Louise Fletcher
Golden Globe-díj (1976) – Legjobb férfi alakítás: Jack Nicholson
Golden Globe-díj (1976) – Legjobb forgatókönyv: Bo Goldman, Lawrence Hauben
Oscar-díj (1976) – Legjobb film: Michael Douglas, Saul Zaentz
Oscar-díj (1976) – Legjobb rendező: Milos Forman
Oscar-díj (1976) – Legjobb férfi főszereplő: Jack Nicholson
Oscar-díj (1976) – Legjobb női főszereplő: Louise Fletcher
Oscar-díj (1976) – Legjobb adaptált forgatókönyv: Bo Goldman

(port.hu)