Victor Ponta miniszterelnök azonban leszögezte, egyelőre csak az egészségügyi alkalmazottak fizetésének növelésére van fedezet a költségvetésben – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség, a kormányfő egy televíziós interjúját idézve.
   Ponta kedden jelentette be: októbertől 25 százalékkal, 2016-ban és 2017-ben pedig újabb 25-25 százalékkal emelik az állami egészségügyi rendszerben dolgozó csaknem 200 ezer alkalmazott bérét.
    A bejelentést követően a tanügyi szakszervezetek az orvosokéval azonos béremelést kértek a tanárok számára is, a rendőrök szakszervezete pedig 70 százalékos béremelési igényt jelentett be.
    Ezekre reagálva Ponta arra emlékeztetett, hogy a pedagógusbérek 2014-es béremelése ellen az orvosok nem tiltakoztak. Rámutatott: most az egészségügyi alkalmazottakon van a sor, a többi közalkalmazottat pedig türelemre intette.
    Szerdán az egyik tanügyi szakszervezet (FSLI) tiltakozó megmozdulásokat helyezett kilátásba, ha a közoktatásban nem lesznek az egészségügyi szféráéhoz hasonló arányú béremelések.
    Simion Hancescu, a FSLI vezetője emlékeztetett arra, hogy Ponta a tavalyi elnökválasztási kampányban arról írt alá megállapodást a tanügyi szakszervezetekkel, hogy 2017-ig 34 százalékkal emelik az oktatásban dolgozók bérét. “Ez a bérfejlesztés igazságtalanul alacsony ahhoz képest, hogy az egészségügyben meg akarják duplázni a béreket 2017-ig” – mutatott rá a szakszervezeti vezető.
    Egy másik szakszervezeti vezető szerint az egyoldalú egészségügyi béremelés bejelentése aláássa azokat a tárgyalásokat, amelyeket a közalkalmazotti béreket szabályozó új kerettörvényről folytattak az érdekképviseletek a kormánnyal.
    Romániában egy kezdő kórházi orvos bruttó fizetése 1400 lej, egy szakorvosé 2500 lej, míg egy sebészé 3900 lej.
    A román közszférában összesen 1,18 millió alkalmazott dolgozik.
    Kedden Mugur Isarescu, a román jegybank kormányzója ismételten önmérsékletre intette a jövő évi választások előtt “megfontolatlanul osztogató” politikusokat. Isarescu szerint Romániának nem lesz miből finanszíroznia a drámaian megnövekedő költségvetési kiadásokat olyan körülmények között, amikor a bevételi oldalon jelentős kiesést fog okozni a szintén januártól bevezetendő áfa-csökkentés.

(MTI)