A valós helyi autonómia a területi autonómia alapja

Helyre kell állítani az európai uniós alapelvnek számító helyi autonómia becsületét. Románia nemzetközi szerződésben azt vállalta, hogy a helyi ügyek intézésében a helyben választott testületek, tisztségviselők intézik az ügyes bajos dolgokat, és a központi kormányzat szervei akkor lépnek közbe, ha nincsenek fontos feladatok ellátva, mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának és az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) elnöke a május 13-i zilahi RMDSZ Kongresszuson, aki úgy fogalmazott: fixa ideája a helyi autonómia. Hozzátette: a helyi autonómia az első fontos lépés, amely nélkül a területi autonómiára alapozni nehezen lehet.

A közéleti vitákban nem sokat hallani érvként a helyi autonómiát, pedig ennek tiszteletben tartását Románia vállalta az uniós csatlakozás során. Borboly Csaba szerint erre nap mint nap kellene emlékeztetni a kormányt, a román politikusokat és nem utolsósorban a közvéleményt. Azt mondta, tudják, milyen sajátos a romániai jogértelmezés, de nincs lehetetlen, ha kitartóan végigvisznek ügyeket. Többet is ki tudnak hozni helyzetükből, többre is képesek, főleg tömbvidéken, fogalmazott az OÖT elnöke.

A parlamenti frakciókkal együttműködve meg kell próbálni kiküszöbölni a jogi akadályokat – ehhez törvénymódosításokra, közös lobbira van szükség, mondta Borboly Csaba, aki azt is hozzátette, nagyon jó az együttműködés a megújult parlamenti frakciókkal. A jobb együttműködés érdekében javaslatokat fogalmazott meg a jövőre nézve, mint például a tulajdonrendezés, hozzanak létre közös online platformot, szakértői munkacsoportokat, gyűjtsék össze a jó gyakorlatokat. Továbbra is számítanak a nőszervezetekre és az ifjúsági szervezetekre, mondta. Együttes erővel törekedjenek egy olyan törvényes keret megteremtésére, hogy a helyi és megyei tanácsok ne egyszerű döntés-előkészítők legyenek, akiknek a döntéseit majd a prefektus vagy a számvevőszék a saját értelmezése szerint felülbírálja, hanem legyenek valós döntéshozatali szervek, fogalmazta meg Borboly Csaba.

Végül azt mondta: a meglévő keretek között próbáljanak elérni minél többet, ugyanakkor próbálják meg tágítani is a kereteket, mert azt mindig lehet.

Borboly Csaba beszédének teljes szövege alább olvasható.

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Meghívottak és Tisztelt Kongresszusi küldöttek!

Ha valaki évtizedeket tölt el a közéletben, kialakulnak kedvenc témái, fixa ideái, amire unos-untalan visszatér, és amit a legfontosabbnak tart. Nekem is van egy ilyen fixa ideám, ez a helyi autonómia, amelyre tömbben és szórványban is szükség van!

Mint az első fontos lépés, amely nélkül a területi autonómiáról beszélni nehezen lehet. Az autonómia regionális önkormányzatiságot jelent! Ebben érdekelt minden romániai helyi és megyei tanács, amely egy modern és hatékony ország jövőéért dolgozik.

Ha rám kérdezne egy újságíró, hogy mi az, amin MA mindenképp sürgősen javítani kellene a romániai közjogi berendezkedésben, az az európai uniós alapelvnek számító helyi autonómia becsületének a helyreállítása lenne.
A helyi autonómia tekintetében, mint egyébként sok másban is, de főként ebben, a lovon való fordítva ülés helyzetét látom.
A bukaresti kormányzati szervek, illetve a különféle ellenőrző szervek abból a logikából indulnak ki, hogy helyi autonómia alatt azon jogosítványokat kell érteni, amelyeket a parlament, a kormány ad, „szottyant”, „odadob” a helyi, illetve megyei tanácsoknak.

Lassan az anyanyelvhasználat, feliratok és szimbólumaink, illetve már-már a napi munkaszervezés menete is (pl. Kovászna Megye Tanácsánál a fejléces papír vagy a pályázati űrlap mentén a prefektusi perek!) ügyeiben is szinte „párhuzamos” közigazgatási  „törvénykönyv” alakul ki, hogy mennyi mindent nem szabad tennünk! (Vagy ahogy tanultam anno: alkotmány fölötti alkotmány.)
A létező jogszabályokat felülírva, azokat kiegészítve bírói ítéletek mentén! És ez nincs rendben!

Holott nem erről szól a helyi autonómia európai értelmezése, nem ezt vállalta Románia nemzetközi szerződésben, hanem azt, hogy a helyi ügyek intézésében a helyben választott testületek, tisztségviselők intézik az ügyes bajos dolgokat, és a központi kormányzat szervei akkor lépnek közbe, ha, mondjuk, nincsenek fontos feladatok ellátva.

Képletesen fogalmazva és abból kiindulva, hogy stratégiai partnerünk az USA, nem ártana, ha a Tocqueville Demokrácia Amerikában című könyvét Bukarestben kötelező házi olvasmánnyá tennék a minisztériumokban, a parlamentben, a számvevőszéknél, mert évről évre mindenki leteszi a nagyesküt a helyi autonómia mellett, de a végén mégis úgy vagyunk vele, mint ama mezőgazdasági gépeket gyártó szocialista nagyvállalattal, hogy az onnan kilopott alkatrészeket összerakva tank jött ki.

A közéleti vitákban részünkről nem sokat hallom emlegetni érvként a helyi autonómiát, pedig ennek tiszteletben tartását Románia vállalta az uniós csatlakozás során. Szerintem erre nap, mint nap kellene emlékeztetnünk a kormányt, a román politikusokat és nem utolsósorban a közvéleményt.
Főleg mi, önkormányzati vezetők kellene, hogy erre emlékeztessünk, de nem kevésbé a parlamenti képviseletünk, amellyel szoros együttműködésre lesz szükség a tervezett közigazgatási törvénykönyv kapcsán, ugyanis az jelenleg nem más, mint az érvényben lévő közigazgatási törvények gyűjteménye. Érdemi változásokra van szükség.

A decentralizáció neve alatt a valóságban egy nagyobb központi beavatkozást takar a közigazgatási törvénykönyv tervezete. A 2014-es együttműködés decentralizációs elképzelései közelebb voltak a valósághoz, igényekhez. Liviu Dragnea pontosan érti mint volt megyeitanács-elnök, melyik a jó irány – javasoljuk, legyenek egyeztetések a helyes irányba való visszatérésről.

Örülünk, hogy megtisztelt jelenlétével, mert van tennivaló! Tudjuk, milyen sajátos a romániai jogértelmezés, de azt mondom: nincs lehetetlen, ha kitartóan végigviszünk ügyeket.

Azt gondolom, többet is ki tudunk hozni helyzetünkből, többre is képesek vagyunk, főleg tömbvidéken. Arra is van erőnk, hogy a szórványt tömbvidékről felkaroljuk. Az Összetartozunk szórványprogramunk kapcsán például a Hargita megyében ellenünk indított pert megnyertük. Ez a 2010-es programunk! 6 év után született a végleges és visszavonhatatlan ítélet, de ki felel azért, amit 5 éven át kihagytunk?
Újabb példa arra, hogy úgymond nem kötelező, de ha lehetőségünk van rá, megtehetjük, amit egy közös cél érdekében szeretnénk. Az opportunitás vizsgálata szubjektív, főleg ha ezt nem az érintett lakosok teszik törvényes és demokratikus választásokon.
Megannyi téma van tehát, amit nap mint nap valakik, akár névtelen feljelentések mentén is, elvitatnak, de igyekszünk minden követ megmozgatni, senkit nem elutasítani, megoldást keresni a kialakult problémákra, és legtöbbször sikerrel is járunk.
Fiataljainkból egyre többen akkor nem fognak kényszerből elvándorolni, ha látják, hogy van lehetőség itthon helyi, sajátos intézkedések mentén is. Nem munkahelyekre, hanem jól fizető munkahelyekre van szükség, mert miközben a hétköznapi botrányokat felnagyítjuk, lassan elhagynak a fiataljaink.

A parlamenti frakciókkal együttműködve meg kell próbálnunk kiküszöbölni a jogi akadályokat – ehhez törvénymódosításokra, közös lobbira van szükség.
Beszámolóként elmondhatom, hogy 2012–2016 között összesen 125 jogszabály-módosító és egyéb javaslatot sikerült előterjesztenünk, elkészítenünk! Ez idén még bővül közel 20 javaslattal.
Igyekszünk e téren is alakítani az ügyeket, mert úgy gondolom: a parlamenti képviselet fontos feladata az önkormányzatokban megfogalmazottak megjelenítése a jogalkotási folyamatban.

Önkormányzataink teljesítményének, eredményességének is tükre a 2016-os parlamenti választási eredmény – ezt az Országos Önkormányzati Tanács elnökeként is mondom.
Elmondhatom OÖT-elnökként is, hogy nagyon jó az együttműködés a megújult parlamenti frakciókkal. Köszönet érte!

A jobb együttműködés biztosítása érdekében javaslataink a jövőre nézve:

Tulajdonrendezés – ez az alapja minden lehetséges fejlődésnek.
Rendszeres és több egyeztetésre van szükség a parlamenti frakciókkal.
Az oktatási rendszerünkre kell fektetni a hangsúlyt.
Közös online platformra van szükség a törvénymódosító javaslatoknál.
Hozzunk létre szakértői munkacsoportokat! A közigazgatás területén gyűjtsük össze a jó szakembereket.
Hozzunk létre szövetségi szinten munkacsoportot kisvárosaink EU-s finanszírozásának ügyében!
Gyűjtsük össze a jó gyakorlatokat! Ki kell építeni, illetve bővíteni a magyarországi, illetve európai uniós intézményrendszerben való kapcsolatokat. Az EU-s jogszabályalkotás folyamatára lehet – erősödtünk mindkét európai szintű önkormányzati testületben, lásd. KAP 2021.
Fordítsunk figyelmet az önkormányzati képviselők képzésére! Nagyon jó ötlet a posztgraduális képzés, amelyről ma egyeztettünk itt a kollégákkal.
A jó és eredményes 2020-as utánpótlás-felkészítésre, rekrutációra kell hangsúlyt fektetnünk!
A teendők tekintetében elmondhatjuk, hogy a bürokrácia csökkentésére is hangsúlyt kell helyezni, hisz az esetenkénti túlszabályozás mentén fejleszteni egyre nehezebb, kiszámíthatatlan.
Továbbra is számítunk a nőszervezeteinkre, akárcsak az ifjúsági szervezetekre, minél nagyobb bekapcsolódásukra az önkormányzati munkába. A nőszervezeteink az egyik fő mozgósító erőnket jelenthetik.
Együttes erővel törekedjünk egy olyan törvényes keret megteremtésére, hogy a helyi és megyei tanácsok ne egyszerű döntés-előkészítők legyenek, akiknek a döntéseit majd a prefektus vagy a számvevőszék a saját értelmezése szerint felülbírálja, hanem legyenek valós döntéshozatali szervek. Ne egyik vagy másik központi közigazgatási szerv vagy annak megyei kirendeltsége döntse el, hogy mi szolgálja helyben a lakosság érdekét, és mi nem!

Tehát azt mondom, amit még több alkalommal: a meglévő kereteink között próbáljunk elérni minél többet, ugyanakkor próbáljuk meg tágítani is a kereteket, mert azt mindig lehet.