Olvasom a sajtóhírt (Kézdivásárhely önkormányzata visszavonja a tavaly egyhangúlag elfogadott, Wass Albert utcanévre vonatkozó 2015/103-as határozatát. – a szerk. megj.), s elsőként az jut eszembe, hogy a kézdivásárhelyi képviselőtestületnek még módja van azt a búcsút megakadályozni, ellenben a határozattervezet két kezdeményezője (nevek a cikkben, én nem szeretném népszerűsíteni őket) már garantáltan búcsút mondott a józan észnek. S ha van fikarcnyi igazság e tájon, akkor az emberek tiszteletének és megbecsülésének is.
A cikkben is hivatkozott 2004-es dokumentum minden bizonnyal ez: wass-ugy-2004. Eredetiségét nem áll módomban sem megerősíteni, sem cáfolni, de gondolom nem áll ki sokból megkérdezni Vekov Károlyt, akinek az eredeti a birtokában kell legyen.
Azt ellenben garantálni tudom, hogy eredeti ez: wass-ugyeszsegi-hatarozat, ugyanis itt van a birtokomban, számomra kézbesítette a posta. Márpedig a két végzés indoklása is és konklúziója is tökéletesen egyezik. Ugyan Romániában ez nem föltétlen logikus, de ennek oka az, hogy mindkettő a valós tényállásból vonja le ugyanazt a következtetést. Nem kétséges tehát, hogy Wass Albert nem csak hogy nem követett el háborús bűnöket, de még nem is vádolta ilyennel a népbíróság.
Ez azonban csak egyik oldala a történetnek. A másik még mindig a józan ésszel függ össze: ha valakiről az ügyészség netán nem állapítja meg hogy nem követett el háborús bűnöket, arról elmondható, hogy elkövetett ilyet? A két városatya logikája erre enged következtetni: hogyha netán hamis az ügyészségi végzés, akkor Wass Albert vétkes, nem lehet róla utcát elnevezni. Mert figyelem: nem arra hivatkoznak, hogy az ügyészég azt állapította meg, hogy vétkes, hanem arra, hogy az ügyészség nem állapította meg, hogy vétlen! Ezen logika alapján csak olyan személyiségekről szabad utcát elnevezni, akikről előzetesen az ügyészség vétlenségi bizonyítványt állított ki. Ha tehát a kezdeményezők következetesek, nem szabad itt megálljanak, kérniük kell, hogy a képviselőtestület törölje az Apor Péter, Bod Péter, Keresztes Máté, Molnár Józsiás, stb., stb. utcák nevét is. Sőt, mivel vétlenségi bizonyítványa bizonyára Nicolae Bălcescunak sincs, ezért a róla elnevezett utca nevét is változtatni kell.
Végül joggal lehet feltenni azt a személyes kérdést is a két tiszteletre egyáltalán nem méltó városatyának, hogy mi az ő saját véleményük, ott legbelül? Hogy gondolják, lehet-e, szabad-e, kell-e utcát elnevezni Wass Albertről? Érdemel-e bár ennyit az utókortól? Ha nem, akkor érthetetlen, hogy miért szavazták meg pár hónapja az utcanevet. Ha ellenben igen, akkor felfoghatatlan a mostani kezdeményezésük. Romániában a helyi autonómia igencsak gyenge lábakon áll, így arra is volt már példa, hogy bíróság érvénytelenített egy utcanévre vonatkozó helyi határozatot. De ezt a szolgalelkűséget, amikor két, magát székelynek, s a helyiek képviselőjének mondó ember kezdeményezi ezt a merényletet Wass Albert ellen higgadtan fogadni nem lehet. A románok garantáltan üdvrivalgásban törnek ki, de vajon mi lesz a kézdivásárhelyiek reakciója?

Árus Zsolt