Holnapután (The Day After Tomorrow)

amerikai katasztrófafilm (2004), 124 perc

Jack Hall (Dennis Quaid) klimatológusnak még a saját fia, Sam (Jake Gyllenhaal) sem hiszi el, hogy a Földet katasztrófa fenyegeti. Ám amikor egy sziget nagyságú jégtömb válik le a Déli-sark jégtáblájából, mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy valami drasztikusan megváltozott. A folyamat drámai gyorsasággal söpör végig, Amerika megbénul a sarkvidéki hidegtől és a rázúduló hótömegtől.

Emmerich történetének ereje aktualitásában rejlik. A film egy olyan – média által felkapott – klímaváltozás képét vetíti előre, aminek alapja nem fikció. Egy új jégkorszak beköszöntéről szól, a megdöbbentő csupán az, hogy a globális felmelegedés következménye nem az elsivatagosodás lesz, hanem a teljes eljegesedés.

A készítők tökéletesen és kiválóan alkalmazzák a műfajfilm kliséit barátságról, önfeláldozásról, kötelességről és szeretetről. A film könnyen követhető, pedig egyszerre több szál is fut egymás mellett, a párhuzamos montázs a dramaturgiát szolgálja, a végső határidőpont pedig képes végig fenntartani az érdeklődést, a film egyetlen percre sem válik unalmassá. A profizmus a vizualitásban is megnyilvánul, szépen komponált képek és tökéletes számítógépes grafika váltakozik egymással.

Emmerich és csapata tökéletes munkát végzett, s bár a film kicsit hosszabb a kelleténél, mégsem unalmas. Szórakoztató, izgalmas mozi, az egyetlen baj csupán az, hogy nézőként feloldozást nem kapunk. Természetesen nem maradunk erkölcsi tanulság nélkül, de a felvetett problémára megoldást nem ad. Talán nyakunkon egy újabb jégkorszak, a vásznon a szemünk előtt vizualizálódik valamiféle baljós jövőkép, de az alkotók nem akartak, vagy nem tudtak választ adni. A kérdéseinkkel magunknak kell megküzdenünk.

BAFTA-díj (2005) – Legjobb vizuális effektusok: Karen E. Goulekas, Remo Balcells, Greg Strause, Neil Corbould;

Január 7., csütörtök, 20:30 óra –  – Pro TV

(port.hu)