Rendhagyó történelemórát tartottak a csíkszeredai megyeházán

Régészeti ásatásokat végeztek a gyergyói Pricskén, az udvarhelyszéki Kustaly váránál, valamint a csíksomlyói Fodor-kertben. Hargita Megye Tanácsa évek óta támogatja a régészeti kutatásokat, amelyeket a szakemberek végeznek megyeszerte, a támogatásból megvalósuló eredményeket pedig a lassan hagyományossá váló rendhagyó történelemórákon ismertetik az érdeklődőkkel.

Március 4-én, pénteken a 2015-ben folytatott munkálatokról számoltak be a régészek a csíkszeredai megyeházán. A részt vevő diákokat elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntötte:

– Prioritás kell hogy legyen a történelem megismerése, mert ha eltűnnek az épületek, velük együtt eltűnik a múltunk is. A régészek teszik lehetővé, hogy alaposabban megismerjük történelmünket, és tovább tudjuk adni a szerzett információkat. Ezek a rendhagyó történelemórák azt a célt szolgálják, hogy a fiatalok megismerjék a történelmet, a múltat, érezzék, hogy miért jó itt élni, hazajönni, tudják, hogy mire lehetnek büszkék, mert ez kovácsol minket nemzetté – fejtette ki Borboly Csaba.

A megyeelnök hozzátette, máskor is szívesen látja a diákokat, szervezzenek a megyeházán rendezvényeket, jöjjenek gyakornoknak a megyei tanácshoz, vagy akár egyetem után válasszák munkahelyükként.

Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is üdvözölte a jelenlévőket. Régészet szakot végzett, így egy ásatáson szerzett humoros emlékéről számolt be. Bihar megyében egy Árpád-kori templom mellett ástak éppen, a helyszínre érkeztek különböző professzorok is, és tanakodtak a maradványokkal kapcsolatban, amikor arra tévedt egy idős ember az unokájával. A kisgyermek a nagyapját faggatta, hogy mi történik ott. Az idős ember a gödrökben lévő professzorokra mutatott, és azt mondta unokájának: „Látod, fiam, ha nem tanulsz, te is odakerülsz.” Az alelnök a mondanivalóját kiegészítette azzal, hogy amióta a politikába került, nem jár annyi ásatásra, de elmondhatja, hogy „jó buli” a hegyekben vagy más helyszíneken táborozni, és nagyon sokat lehet tanulni olyan környezetben, ahol különböző kérdésekről vitáznak, sokkal többet, mint az iskolapadban.

A régészek előadásainak sorát Demjén Andrea (címfotó), a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum régésze kezdte a pricskei vesztegintézetről. Prezentációjából kiderült, ezeket az intézeteket a 18. században azért hozták létre, hogy megfékezzék a korra jellemző betegségek, járványok elterjedését. A régészek a helyszínen gyermektáborokat szerveztek, hogy ők is betekintést nyerhessenek a munkálatokba.

Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze a Kustaly váráról végzett feltárásról számolt be. A vár a fénykorát a 12. században élte, aztán feledésbe merült, tudományos kutatását az 1970-es években kezdték el. Munkájuk abból a szempontból volt nehezebb, hogy nem álltak rendelkezésükre írott források, csupán a maradványokból kellett rekonstruálniuk a történetet. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elég feltárni a maradványokat, kell egy közösség, amely fenntartja a romokat, különben ismét pusztulás vár rájuk, térségünkben pedig még problémák vannak ezen a téren.

Az előadások sorát Botár Istvánnak, a Csíki Székely Múzeum régészének A „csíksomlyói gótok” című prezentációja zárta, a Fodor-kertben végzett ásatások eredményeiről számolt be. A szakma nehézségeire is kitért, hogy milyen apró nyomokból kell rekonstruálniuk történelmünket, néha nem is gondolnánk, hogy például a szántáskor előkerülő cserépdarabokból mennyi mindent lehet kiolvasni.

Fotók: Keresztes Zoltán