Kelemen Hunor szerint folyamatosan emlékeztetni kell a román társadalmat azokra az ígéretekre, amelyeket az erdélyi, bánsági és magyarországi románok tettek az általuk lakott területek és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen.
    A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Maszol.ro portálnak adott szerdai interjúban a szövetség által korábban kezdeményezett többség-kisebbség paktum kapcsán beszélt erről. Az RMDSZ vezetői az államfővé választott Klaus Iohannissal való első hivatalos találkozójukon kezdeményezték a többség és a kisebbség megegyezését.
    Kelemen Hunor a Maszol.ro-nak elmondta, továbbra is szükségesnek tartja a többség-kisebbség paktum megkötését, és továbbra is úgy látja, hogy ezt az államelnöknek kellene kezdeményeznie. Azt is belátta azonban, hogy a 2016-os választási esztendőben aligha köthető meg egy ilyen paktum.
    “A 2018-as esztendőt nem szabad szem előtt téveszteni. A román társadalmat emlékeztetnünk kell folyamatosan, határozottan, de elegánsan, európai módon, hogy lassan eltelt száz év, és az őshonos nemzeti kisebbségek irányába tett 1918-as ígéreteket nem tartották be. Van még idő 2018-ig, a 100 éves évfordulóig a többség-kisebbség viszony javítására, az ígéretek jelentős részének beváltására. A román államnak meg kell szereznie a kisebbségeknek a bizalmát, meg kell győznie a romániai kisebbségeket, hogy nem akarja őket beolvasztani, felszámolni.” – jelentette ki Kelemen Hunor.
    Az RMDSZ elnöke hozzátette, a szövetségnek kötelessége megpróbálni meggyőzni a román társadalmat és a politikai döntéshozókat, hogy a többség-kisebbség paktum Románia érdekeit szolgálná. Szerinte arról kell meggyőzni a társadalmat, hogy az 1918-as ígéretek betartása, a román állam nyitása a kisebbségek felé “nem egy extravagáns elvárás”, hanem európai, demokratikus igény, “amitől nincs miért irritáltnak lennie a román társadalomnak”.
    1918. december elsején az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön – önrendelkezési jogukra hivatkozva – az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségek jogaira is kitér. A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.

(MTI)
(Címfotó: Angyalosi Beáta/maszol.ro)