Női vonalak (Hanging Up)

amerikai–német vígjáték (2000), 94 perc

Lehet, hogy nem létezik kóros telefonfüggőség nevű betegség, de a Mozell lányok miatt érdemes volna bevezetni. A hölgyek, a telefonálás összes lehetséges módozatát felvonultatják (vezetékes, drótnélküli, mobil, konferencia, társvonal, üzenetrögzítő), hogy a családi kötelékeket fenntartsák. Most éppen azért lógnak mindhárman a dróton, mert az apa (Walter Matthau) kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit – természetesen telefonon – apjuk állapotáról.
Ennek a három lánynak egyszerűen nincs magánélete, ebbe a hajtásba sem gyerek, sem férj nem fér bele. Ezért lesz a maroktelefon a társadalmi élet, társkapcsolat és önmegvalósítás médiuma: egyfolytában szól, olykor egyszerre kettő is. A lányok gazdagok, szépek, nagymenők – csak apuka halódik, már saját kezét sem ismeri fel, de azért nagy balhékat tud rendezni – ezért aztán bedugják valami öregotthonba. Egyedül Meg Ryan néz rá olykor-olykor. A csajok állandóan telefonálnak, otthon minden a feje tetején áll, beletolatnak mások kocsijába, életük állandó hiszti, és persze ölik is egymást. Ölik, mert az mégsem megy, hogy csak az egyik lány gondozza apukát.
Vajon egymásra találnak-e a testvérek, erősödik-e a családi kötelék?

Január 25., hétfő, 22:00 óra –  – FEM3