A Gazda- és Bognyeső Nap első rendezvénye az Agrárfórum, melynek kulcsmondata a „gazdálkodni is csak tudással érdemes”. De mi újat lehet mondani az időseknek? S mit lehet mondani a fiataloknak?

Belépek a kultúrházba, étellel teli asztalok, mosolygós emberek, és meglepetésemre ajándékcsomag fogad. Tartalmas reklámszatyor, benne bögre, póló, notesz, sapka, egy faburkolatos bio-ökoadathordózó, rajtuk G10-es logó, amiről még sokat nem tudunk, illetve valami amerikai traktorok árlistája. A nagyteremben kevesen vannak, hiába a rossz idő, még sincs az embereknek ideje eljönni. A helyi gazdálkodásról, állatbetegségekről és az új agrárpolitikáról hallunk előadásokat.

Mi újat lehet mondani az időseknek? – teszi fel a kérdést Márton László Szilárd polgármester megnyitóbeszédében. Költői kérdés, hiszen az idősek iránti alázattal és csodálattal köszöni meg nekik a gazdálkodási hagyományok megőrzését és a példamutatást. Őt követi Táncos Barna szenátor, aki a nemsokára működésbe lépő CAP (Common Agricultural Policy) agrárpolitikát mutatja be röviden. Röviden, és csak a pozitív oldalát, nagyon meggyőzően. Kezdek lelkes lenni, ahogy hallgatom: Romániában az elkövetkezendő 5 év a családi gazdálkodás jegyében fog zajlani, kiemelt támogatásban fognak részesülni a fiatal és kis gazdálkodók. Elmondja, hogy hány hektár után hány euró jár, milyen támogatásokra lehet számítani, és hogy mi mindent ígér emellett az új rendszer. Rózsaszín a világ, minden nagyon szép, amíg utána nem nézek. A CAP problémáit több tanulmány is tárgyalja. Nem tette zöldebbé az EU, ahogyan azt megígérte, és a szabályai ilyen formában alkalmatlanok a természetvédelemre. Bár sok lehetőséggel kecsegteti elsősorban az ifjúságot, ideje lenne mérlegelni, és megtanulni tisztelni a természetet. Még sokat fogunk hallani a CAP-ról.

Barti Tihamér folytatja a rendezvény megnyitását, ő a képzési lehetőségekről beszél. Méhészetről, halfeldolgozásról, hegyvidéki gazdálkodásról szóló tanfolyamok indulására hívja fel a figyelmünket. Jelzi, hogy amennyiben lesz legalább húsz jelentkező, akkor régiónkban is megtartják a képzéseket. Csomafalvi lányok szavalásával és éneklésével zárul a megnyitó.

Dr. Czirják Lehel a környékünkön gyakori állatbetegségekről beszél. A többnyire szarvasmarháknál és juhoknál előforduló kéknyelv betegséget mutatja be. Kórokozója az afrikai törpeszúnyog, amely nálunk is egyre gyakoribb. Miért gyakori? Mert Európa gyors felmelegedése kedvező a szúnyog terjedésének – mondja Czirják, és zavartan átugorja a problémakört. Felvázolja a tüneteket – levertség, savas orrváladék, nehézlégzés, nyelv összerágása –, majd a megelőzési és gyógyítási lehetőségeket. Bemutatja a körömbetegségeket, a sertésorbáncot és a lovaknál gyakori tüdőproblémákat. Összességében leszűrhető, hogy az állatok és a környezetük tisztán tartásával számos betegség megelőzhető.

Czirják Sándor a legelőgazdálkodásról beszél. Felvázolja a csomafalvi legelők helyzetét és karbantartási módszereket ajánl. Szükségszerű a legelők tavaszi előkészítése: a mérgező növények kiírtása, a víz ellenőrzése, a talajjavítás, a nyalósó kihelyezése, néhány árnyékos hely kialakítása. Az állatok orvosi ellenőrzése és a körömkezelése sem mellőzhető kihajtás előtt. Prezensky István a Titan Machinery amerikai traktorgyártó céget mutatja be, amely 2010-ben elkezdett Európában terjeszkedni, leghamarabb Romániában, majd a környező országokban is. Azért jött István, hogy reklámozza a céget. Köszönjük szépen. A „tudással való gazdálkodás” nemigen tűri meg maga mellett a traktorreklámot. Domokos Árpád csomafalvi gazdálkodó mutat fényképeket a farmjáról. Ő Hargita megyében az egyik legnagyobb állattartó. Tóth György borbíró, kertészmérnök folytatja az előadássorozatot. A borkészítéshez ad néhány tanácsot: szüretelés után ajánlott azonnal feldolgozni a szőlőt, hiszen zsákokban tartva elkezdhet penészedni; a borkén bár számos vita tárgyát képezi, ő szükségesnek tartja, higiéniai okokból.

Végül, Szilágyi Alajos előadásából kiderül, mi az a G10. A Gyergyó Régió Helyi Fejlesztési Akciócsoportról van szó, amelyet tíz község alkot. Ez az egyesület a helyi szereplők részvételével létrehozta a térség vidékfejlesztési stratégiáját. Céljuk olyan pályázatok támogatása, amelyek segítségével javítják a falun élők életminőségét, és szorgalmazzák a mezőgazdasági ágazat fejlesztését. Bemutatja a negyvenegy lehívott pályázatot, a megvalósításokat és a további terveket.

Fiatal székelyruhás diákok mesével és dalokkal zárják a fórumot. Oklevélosztás után mindenki szívesen látott a svédasztalnál. Finomságok és koccintások közepette keresem a szenátort urat (aki nyitott a fórum után minden kérdésre), hogy érdeklődjek az agrárpolitikáról, de ő már egy másik faluban tart előadást. Jóllakottan gondolok arra, hogy sok hasznos információ elhangzott, csak fájó látni, hogy szakemberek még mindig ajánlják a vegyszerezést, az óriás puffozó gépeket, a monokultúrát és sorolhatnám.