Hargita Megye Tanácsa továbbra is harcol a megye határainak megvédéséért

A Békás-szorosnál tartott kihelyezett ülést Hargita Megye Tanácsa szeptember 23-án, a személyes találkozásra egy titkos szavazás miatt volt szükség, amit a vonatkozó előírás szerint online nem lehet megtartani. Titkos szavazással választotta ki a testület azt a személyt, aki Hargita Megye Tanácsának küldöttje lesz a helyi társadalmi partnerségeket fejlesztő bizottságban.

A tanácsülésen a különfélék között ismertették a Hargita és Neamț megye közötti határvita helyzetét. A szóban forgó terület Békás-szoros és a körülötte levő 700 négyzetméteres rész. Hangsúlyozták, hogy egy 1998 óta fennálló helyzetről van szó, abban az évben ugyanis Gyergyószentmiklós városa kedvezőtlen döntést hozott Hargita megye számára: a Békás-szoros elvételéről szóló egyezséget aláírta az akkori városvezetés, amelyben részt vettek a mai MPP, EMNP, EMSZ képviselői és korábbi társaik, nem csak az RMDSZ.

A törvény kimondja, hogy ott, ahol a településhatárok egybeesnek a megyehatárokkal, a megyei tanácsok jóváhagyására is szükség van a határmódosításokhoz. Mivel 1998-ban a megyei tanács nem vett részt az egyezség megkötésében, és a megyeelnök aláírása nem szerepel a jegyzőkönyvön, a döntéshozást érvényteleníteni kell – ismertette a Békás-szoros ügyét Vágássy Alpár, Hargita Megye Tanácsa főjegyzője.

Borboly Csaba megyeelnök elmondta, hogy 2008-ban kezdeményezte a per elindítását, először a gyergyószentmiklósi városvezetést kellett meggyőznie a perbe lépés fontosságáról. Mivel a kérdés az, hogy Gyergyószentmiklóshoz vagy Almásmezőhöz tartozik a terület, ezért a helyi önkormányzat kellett kezdeményezze a pert, ebbe lépett be Hargita Megye Tanácsa.

A pert alapfokon megnyerte Hargita megye. 2013-tól a Prahova Megyei Törvényszék tárgyalta, amely tavaly júniusban mondta ki a Hargita megye számára kedvező ítéletet, azaz helyt adva a kérésnek semmissé nyilvánította az 1998-as jegyzőkönyvet. Ezt a döntést megfellebbezte Neamț megye. Az ítélőtábla idén elfogadta Almásmező, valamint Neamț megye önkormányzata, prefektusa és kataszteri hivatala fellebbezését, ugyanakkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Hargita Megye Tanácsa és Hargita Megye Prefektusi Hivatala belépését a perbe. A kizárás indoka az volt, hogy Hargita Megye Tanácsának nincs köze ehhez a vitához. Az ítélőtábla a kizáráskor az úgynevezett kiegészítő érdekre hivatkozott, Hargita Megye Tanácsának jogászai viszont státusukat a közvetlen érdekű jogi kategóriába sorolják, annak alapján, hogy a helyi közigazgatási törvények és a területrendezési törvények előírják ilyen esetben a megyei tanácsok kötelező részvételét a döntéshozásban. Hargita Megye Tanácsát kizárták a perből, a Mezei János korábbi városvezető által indított pert pedig elvesztette Gyergyószentmiklós városa.

Sajnos a pert másfél éves késéssel indította el Gyergyószentmiklós, mondta Borboly Csaba, ha nem késtek volna akkor, valószínűleg a fellebbezésnél kedvező döntés születik.

A megyeelnök hozzátette, a megyei tanács által kiállított utolsó dokumentum az ügyben az, amelyikben kérték a megyei tanács kizárásának indoklását. Ha ezt megkapják, öt napon belül a legfelsőbb bírósághoz fordulnak rendkívüli jogorvoslatért.  

„Amikor történelmi pillanatot szalasztunk el, nehéz bepótolni. A megyei tanács mindent megtett azért, hogy már 2008-ban elinduljon a per a Békás-szoros ügyében, de másfél évet veszítettünk azért, mert a megyei tanács jelzésére nem reagált pozitívan Gyergyószentmiklós akkori vezetése. Nem szabad félrevezetni a közvéleményt, és bízom benne, hogy a következő testülettel megnyerjük a pert. És minden határért ugyanilyen konokul fogunk harcolni. A Békás-szoros, Úzvölgye szent ügy kell legyen, nem lehet a politikai harcok tárgya. Bízom benne, hogy a fellebbezésnél van esély, ha összefog a magyarság. Hiszem, hogy a becsületes munka meghozza eredményét” – nyilatkozta a Békás-szoros ügye kapcsán Borboly Csaba.

A tanácsülés visszanézhető Hargita Megye Tanácsa közösségi oldalán:

https://www.facebook.com/hargitamegye/videos/2794056200839194/