A szerzővel beszélget Ferenczi Attila irodalmár, költő, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium aligazgatója.

Helyszín: Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár.

Időpont: 2019. március 2., szombat 11:00 óra.

Czilli Aranka – Nyitott ablakok

Czilli Aranka erdélyi költőnő, versei több magyar és romániai irodalmi folyóiratban is megjelentek. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban nyelvtant és irodalmat tanít, és aktívan részt vesz tanulói felkészítésében különböző irodalmi versenyekre. Úgy érzi, fontos feladata megtanítani a gyerekeknek az irodalom szeretetét és próbálja elérni, hogy a tankönyvi sallangok ismétlése helyett közeledjenek a versekhez. Tanárként és költőként az egymásra való odafigyelést és elfogadást tartja fontosnak. Innen ered első verseskötetének címe, melyet egyben ars poeticájának vall: Nyitott ablak.

A Széphalom Könyvműhely gondozásában megjelent kis verseskötetet jó érzés kézbe venni: szép tipográfia, igényes kötés. A versek négy fejezetre vannak osztva, minden fejezetcím egyben az utána következő vers címe is: Jel, Intézményes boldogság, Mozaik, Fordulat. A költemények rendkívül sokszínűek, némelyik formája vagy hangulata ritmusos mondókákra, gyerekdalocskákra emlékeztet. A rendkívül aktuális és jó humorral megírt átiratok mellett vannak komolyabb hangvételű művek, azonban a könnyed szerzői hang ezekre is jellemző. Legtöbbjüket egyetlen gondolatra fűzi fel, melyet pont annyira bont ki, amennyire szükséges, megadva az olvasónak azt az örömet, melyre tanulói figyelmét is igyekszik felhívni: a saját értelmezés lehetőségét.

A versek között válogatva leggyakrabban a hétköznapok örömeivel és nehézségeivel találkozhatunk. A mindennapok problémáit feldolgozó témák azonban önmagukban kevesek lennének ahhoz, hogy közel érezzük magunkhoz őket. A sajátságos írói hang teszi őket különlegessé. Czilli Aranka képes a bonyolult, nehezen ábrázolható félelmeket, fájdalmat vagy épp csöndes örömet könnyed egyszerűséggel bemutatni, anélkül, hogy ezeknek az érzéseknek a valódi értéke elveszne:

„Mint egy nehéz kabátot,
szegre akasztom az életet.
Holnaptól hópehely leszek
vagy csuklódon lüktető erezet,
kávédból hiányzó íz leszek,
zavartan hiába kevered (…)ˮ
(meztelenség)

Ugyanakkor egy olyan gyakori szituációt, mint egy kisgyermek beoltása képes megtölteni a szeretet és az abból fakadó fájdalom okozás szükségességének örök ellentmondásával.
Ezek a témák aktuálisak és könnyen átérezhetőek, hiszen mindenki szembesül velük: a gyász, a félelem, a magány, az együttlét és a gyermeknevelés apró boldogságai, a mindennapi dilemmák senki számára sem ismeretlenek. Czilli Aranka elmondása szerint azért választotta a lírát, mert ebben a műfajban képes a legőszintébb és a leghitelesebb lenni:

„A novemberi gyertyaláng
két végén állunk: te meg én.
S hogy könnyezve ma megint egy kanóc elég,
ez felismerésnek, bánatnak is elég:
hogy élni itt nélküled is lehet,
hogy betelt széken-fogason-asztalnál a
helyed (…)ˮ
(memento)

Versei egyszerűen szépek. A ritmusuk jólesik a szemnek, az ábrázolt gondolat és kép elindul és befejeződik, nem hagyva maga után hiányérzetet, meghagyva az olvasónak azt a nyugalmat, hogy elidőzzön az egyedi és remekül megválasztott motívumokon, hasonlatokon, ízlelgesse a gondolatokat. Kedvenceim közé tartozik a következő két sor: „rigófüttyöt hajt az ágˮ, a Tavasz című verséből, illetve „Fogynak a madárcsontú reggelekˮ, a Félúton című versében. Mindkét idézet egy-egy kezdősor és ez a néhány gondosan megválasztott szó azonnal létrehozza a vers alaphangulatát.

Czilli Aranka kötetének helye van a könyvespolcokon. Versei mindenkihez szólnak, aki elég kíváncsi meghallgatni őket, hiszen mindannyian a hétköznapokban élünk és szembesülünk hasonló problémákkal. Átérezhetjük a háttérben húzódó gondolatokat és továbbgondolhatjuk őket. Ezek a költemények komoly értéket képviselnek, ajánlom mindenkinek, akit érdekel a vers, a modern költészet, vagy csak a szépséget keresi a sorok között.