A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) szerint az új román választási törvény egyetlen párt számára sem értékelhető hátrányosnak, kialakításakor sikerült megőrizni a magyar közösség számára fontos sarokpontokat.
    A kutatóintézet – az MTI-hez hétfőn eljuttatott – elemzésében azt írta: az arányos rendszer révén a közösség a számarányának megfelelő súllyal vehet részt a törvényhozásban, az alternatív küszöb pedig biztosítja, hogy akkor is bejuttasson képviselőket a parlamentbe, ha szervezete az ötszázalékos küszöböt nem lépi át.
    Kedvező a magyar közösségnek, hogy a külföldön élő román állampolgárok számára nem biztosították a levélben szavazás lehetőségét, mivel ezzel a lépéssel a vélhetően magasabb számú külföldi voks révén relatív súlyuk tovább csökkent volna – írták.
    Hozzátették: a legutóbbi parlamenti választásokon a romániai magyarok szavazatainak zömét begyűjtő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csupán 5,13, illetve 5,23 százalékot szerzett. Ez mindenképpen felveti annak a lehetőségét, hogy a szervezet 2016-ban nem éri el az 5 százalékos országos bejutási küszöböt.
    Noha sok függ az országos részvételi aránytól és a magyar szavazók részvételi hajlandóságától, előfordulhat olyan helyzet, hogy a szövetség az alternatív küszöb alkalmazására szorul. Ebben az esetben érdemes kiemelni azoknak a megyéknek a 2012-es eredményeit, amelyekben a magyar szervezetek többet szereztek a szavazatok 20 százalékánál – olvasható az összegzésben.
    Közölték, az RMDSZ kényelmesen teljesíteni tudja a legalább négy megyében szükséges 20 százalékos arányt még akkor is, ha a jelenlegi erőviszonyok mellett versenytársat kap. Eközben az is látszik, hogy a két magyar többségű megye mellett nincs még két olyan megye, ahol két magyar szervezet is elérhetné a 20 százalékot. Az alternatív küszöb tehát nem ad lehetőséget arra, hogy egyszerre két magyar alakulat jusson be a segítségével a parlamentbe – állapították meg.
    Összességében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerint az új választási törvényről elmondható, hogy a jelenlegi parlamenti pártok közötti háttéregyeztetéseknek megfelelően egyetlen párt számára sem értékelhető hátrányosnak, a politikai alakulatok közös törekvése volt, hogy kiegyensúlyozott és arányos rendszert fogadjanak el. Ennek okai részben az előző rendszer miatti visszásságok, részben az a körülmény voltak, hogy a román pártrendszernek nincs olyan stabilitása, amely két nagy párt számára előnyössé tenné egy többségi rendszer bevezetését. Az erőviszonyok akár jelentősen is átalakulhatnak, egy négyéves ciklus alatt is megszűnhetnek szövetségek vagy alakulhatnak át pártok – ez történt a 2012-ben kétharmados többséget szerző USL vagy a 2012 előtt kormányzó PDL esetében – olvasható az elemzésben.
    Kitértek arra is, hogy a jogszabály életbelépéséhez már csak Klaus Iohannis államfő aláírása szükséges, az elnök azonban egyszer vissza is küldheti átdolgozásra a parlamentnek a törvényt. Ezt nem tartják elképzelhetetlennek, mivel a külföldön élő románok számára a jogszabály jelentős nehezítéseket tartalmaz, Klaus Iohannis számára pedig komoly népszerűségvesztést okozhat a körükben, ha ebben a formában – visszaküldés nélkül – kihirdeti a törvényt.

(MTI)