Létrejött az Erdélyi Magyar Szövetség

Néppárt—MPP együttes ülés: létrejött az Erdélyi Magyar Szövetség és döntöttek a pártfúzióról

Csíkszeredában tartotta Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Néppárt és Országos Tanácsát a Magyar Polgári Párt. A két politikai szervezet legfőbb döntéshozó fórumai külön-külön is elsöprő többséggel fogadták el a két párt politikai szövetségének létrehozását, mely az Erdélyi Magyar Szövetség néven szerepel a továbbiakban, valamint a Néppárt és az MPP fúzióját. A küldöttgyűlések határozatait az együttes ülés résztvevői szintén egyértelmű és kimagasló többséggel támogatták, és szavazataikkal megerősítették.

„Öt évvel ezelőtt, ezen a napon koholtak vádat ellenem, és akadályoztak meg abban, hogy az önrendelkezés elkötelezettségében végezhessem a munkám. Az eltántorítás manővere természetesen nem az én kudarcom, hiszen azóta, még felelősségteljesebb feladatot vállaltam, hanem azoké, akik azt remélik, hogy az erdélyi magyarságot egy hangzatos nevű, de valójában megvezetett táborban kell tartani, ahol már fel sem merül az önrendelkezés jogos jussa, a 100 éves ország születésekor tett 100 éves ígéretek betartása” – kezdte beszédét Mezei János a két szervezet együttes ülésén. „Mi, akik itt vagyunk, ezt az utat nem kívánjuk járni, mert ennek az útnak a kilométer köveiről már rég lekopott a három évtizede megálmodott cél, ráadásul a megsokasodott útelágazások a kivándorlás tényszerű autópályáivá szélesedtek. Hála Istennek, hogy vagyunk még olyanok, akiknek ez fáj, és akiket ez a fájdalom arra sarkall, hogy az említett elágazásokra a hazavezető utat ráépítsük” – mondta a politikus, majd a „nemzetben gondolkodó” politikai erők összefogásának szükségszerűségéről beszélt. „Aki ma Erdélyben politizál, tudja, hogy már rég nem szabadságharcot vívunk, hanem élet-halál küzdelmet folytatunk. Egy újabb vesztes csata, félő, hogy végzetes lenne, s a jobboldalnak csak az összefogás lehet a hatékony fegyvere. A történelmi fordulópontok mindig a felismerések utáni helyes döntések és az azt követő cselekvések elszántságán múltak. Merjük felvállalni érzéseinket, identitásunkat és vegyük kezünkbe sorsunkat” – zárta beszédét Mezei János.

„A trianoni békediktátum századik éve, valamint a tény, hogy idén harminc éves a kommunizmus utáni erdélyi magyar érdekképviselet, számvetésre ad okot és lehetőséget. Harminc évvel ezelőtt bíztunk a demokráciában, reméltük, hogy elvett javainkat és jogainkat visszakapjuk, együtt követeltük az autonómiát, a Bolyai Egyetem visszaállítását, a kisebbségi jogok kiteljesítését. Ehhez képest mi történt? Rendszeresekké váltak a jogsértések, a neptuni paktum és az eredmény nélküli kormányra lépések pedig oda vezettek, hogy 2020-ban már csak egyetlen cél elérését támasztják elénk: az 5%-os bejutási küszöböt. Már nem beszélnek autonómiáról, magyar egyetemről és a számunkra oly fontos egyéb, nemzeti ügyekről. Itt az ideje, hogy kimondjuk: mi nem erre vagyunk hivatottak, s megmaradásunk érdekében többet érdemlünk” – kezdte beszédét Csomortányi István. A politikus elmondta: a Néppárt és a Magyar Polgári Párt sorsa döntően mindig közös volt, mára pedig, amikor a forradalomtól eltelt harminc évben az erdélyi magyarság lélekszáma egyharmadával csökkent, az együttműködés szükségszerűsége nem csak kényszer, hanem az egyetlen út. „A Néppártot és az MPP-t olyan elnökségek vezetik, akik félre tudták tenni a szervezeti és a személyes érdekeket. Célunk egy olyan alternatíva megalkotása, mely segítségével az előttünk álló választásokon mindazok, akik változást akarnak, a legjobb eséllyel indulhatnak a megmérettetéseken. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: mi nem szeretnénk versenyben élni testvéreinkkel, hanem a közös, erdélyi, magyar nemzeti érdekért szeretnénk dolgozni. A Néppárt és az MPP ma letette az új magyar egység alapjait. Ez rákényszerítheti azokat is a helyes útra, akik magánérdekeik miatt másfelé próbálták meg eddig vezetni közösségünket. Jól tudjuk, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló néhány hónap és szervezeteink összehangolása, épp ezért türelemre és kitartó munkára van szükségünk, de mindannyian bízunk a sikerben, s kezet nyújtva egymásnak tervezzük a közös és élhető jövőt” – zárta beszédét Csomortányi István.

Az együttes ülést levélben köszöntötte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A politikus úgy vélte: a fúzió kinyilvánítása az új erdélyi magyar egység fontos lépcsőfoka. Szimbolikus értékűnek találta, hogy az autonómiapárti erdélyi magyar politikai szervezetek egyesítik az erőiket, s örömét fejezte ki azért, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség megegyezésre törekszik az RMDSZ-szel.

A pártok határoztak arról, hogy az egyesült párt bejegyzési procedúráját az önkormányzati választások után indítják el, a választásokon pedig az Erdélyi Magyar Szövetség név alatt indulnak. A két párt politikai szövetségéről szerződést kötöttek, mely paritásos döntéshozást ír elő. A két párt elnöke a politikai szövetség társelnökei lesznek. 

(Közlemény)