2016-02-15
A napokban a sajtóban is hír volt az, hogy megyénk alprefektusa (korábban prefektusa, még korábban hosszú éveken keresztül a megyei önkormányzat alelnöke) sikeresen szerepelt egy televíziós vetélkedőben. Ennek kapcsán nem csak újságíróktól kapott dicséretet, hanem a cikkek alatti hozzászólások is döntő többségükben pozitívak voltak.
Szeretném leszögezni, hogy maga a gesztus (hogy bejelentkezett a vetélkedőbe) szokatlan, s akár dicséretesnek is nevezhető, s hasonlóképpen az is értékelhető ahogy ott helytállt. Éppen ezért nem teljesen alaptalanok a dicséretek, hisz kapásból tud mondani bárki számos olyan erdélyi magyar politikust, akik garantáltan gyengébben teljesítettek volna.
No de azért álljunk már meg egy szóra, s gondolkozzunk el azon, hogy ez lehet-e fokmérője a szakmai megítélésének? A tárgyi tudás, az általános műveltség, az intelligencia nyilvánvalóan fontosak egy politikus esetében, hisz ezek segíthetik abban, hogy szakmai téren sikeres legyen. De attól még igaz az is, hogy a politikust (is) a munkája, az eredményei alapján kell megítélni. S ha innen nézzük Petres Sándort, a kép már távolról sem olyan rózsaszín.
Ugyanis az, amit korábbi főnöke, a megyének még mindig elnöke művel a sajtóban való szereplés kapcsán az természetesen túlzás, de a másik véglet sem sokkal jobb annál. Gondoljon csak bele ki-ki, hogy az elmúlt mondjuk 12 évben hányszor találkozott a Petres Sándor nevével a sajtóban? S ezen ritka esetek közül hány olyan volt, amikor a munkája, valamilyen eredménye volt a téma? Ugye hogy ha nagyon erőltetik a memóriájukat, akkor se nagyon jut eszükbe ilyen? Márpedig ha lettek volna figyelemre méltó megvalósításai, azokról bár a hűséges párt-sajtó csak beszámolt volna. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy hosszú éveken át csak a napot lopta és potyára vette fel a fizetését, de azt igen, hogy ha valaki vezető beosztásban van annyi időn keresztül, akkor az sokkal többet kellene felmutasson ahhoz, hogy kiérdemelje a közösség elismerését, dicséretét.
Arról nem beszélve, hogy – személyes tapasztalat alapján mondom – lett volna lehetősége tenni, beírni a nevét a történelemkönyvekbe, hisz egy ideig prefektus volt, s mint ilyen, példát mutathatott volna a többi prefektusnak a pártatlan ténykedésből, s egyúttal népe javára is cselekedhetett volna. De nem ezt tette! Hanem ezt.
Hát ezért van az, hogy én akkor se zengenék hozsannát Petres Sándornak, ha megnyerte volna a 25 milliós fődíjat. Mert lehet hogy művelt és intelligens, de ezen tulajdonságok politikusként nagyobb felelősséget is jelentenek. Ha valaki buta, csak a konjunktúra juttatta pozícióba, akkor arra a székely azt mondja, hogy ha tyúk nincs, ha megütöd se tojik. De ha valakinek megvannak a szükséges képességei, akkor attól az emberek joggal várnak el teljesítmény is. Márpedig ilyen – legjobb tudomásom szerint – a Petres Sándor nevéhez nem sok fűződik.
Árus Zsolt