A magyarság jövője a Kárpát-medencében van – jelentette ki a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke szerdán Szentendrén, a 27. Kárpát-medencei főiskolástáborban tartott előadásában.
     Szász Jenő a Külhoni magyar ifjúságkutatás 2014 kutatásról szólva hangsúlyozta, hogy az a szülőföldön, magyar módon való megmaradás és gyarapodás nemzetstratégiai céljából indult ki, s az asszimiláció, a vegyes házasság, a nyelvhasználat, az oktatási és tanulási stratégiák, a munkavállalás szempontjait helyezte előtérbe.
    A kutatás legfontosabb megállapításait ismertetve kiemelte a hosszú távú célok, reális életstratégiák hiányát, a fiatalok apolitikus magatartását, az elmagányosodást, a borúlátást, a megélhetés-központúságot és azt, hogy sokan elvesztették gyökereiket.
    A legsúlyosabb gondok egyike azonban a fiatalok elvándorlása – közölte az intézet elnöke, aki a tanulmányt idézve azt mondta: sokan egyre inkább véglegesnek szánják a kiköltözést, ezért hatékony stratégiát kellene kidolgozni a tanulási és munkavállalási célból véglegesen kitelepülő magyarok nemzeti reintegrációjára vonatkozóan.
    “A huszonnegyedik órában vagyunk, hogy tegyünk e drasztikus mértékű és irányú folyamat lassítása, netán visszafordítása érdekében” – fogalmazott.
    Szász Jenő szólt arról is, hogy sok történelmi esélyt szalasztott el a magyarság az elmúlt 25 évben, s érdemi áttörést nem tudtak elérni a külhoni magyar közösségek.
    Véleménye szerint Kárpát-medencei összefüggő rendszereket kell építeni az élet valamennyi területén, így az oktatásban, a kultúrában, az egészségügyben, a gazdaságban. Szász Jenő fontosnak nevezte, hogy a Kárpát-medencére mint egy politikai térre tekintsen minden politikus és minden párt.
    A kutatóintézet elnöke beszélt arról is, hogy szükség lenne egy diaszpóra-ösztöndíjra, amelynek segítségével az esetleg már a nyelvet sem beszélő fiatalokat lehetne elérni, a szórványprogrammal kapcsolatban pedig a meglévő kollégiumok hálózatba szervezését és szakirányok szerint rendszerbe helyezését szorgalmazta.
    A felsőoktatás témáját érintve úgy vélte, a Magyarországon működő egyetemek kínálatát kellene a határon túlra vinni, hogy minden szakirányt elérhessenek magyar nyelven a fiatalok, ugyanakkor – tette hozzá – az adott állam többségi nyelvén is meg kell tanítani a szakkifejezéseket, a szaknyelvet.
    A jelenlévő külhoni fiatalokat megszólítva Szász Jenő párbeszédet kezdeményezett a többi között arról, hogy érték-e a magyarság, mérhető-e anyagiakban magyarságunk, illetve hogy az anyagi biztonság vagy a kulturális-szellemi háttér a fontosabb.
    A diákok az elhangzottakra reagálva úgy vélték, hogy fontos az anyanyelven tanulás az általános iskolában és a középiskolában, ugyanakkor a felsőoktatás esetében egy másik nyelv “pluszajtót nyit ki”, újabb lehetőséget biztosít.
    A Rákóczi Szövetség 27. alkalommal rendezte meg a határon túli főiskolások és egyetemisták táborát Szentendrén. A hétfőtől péntekig tartó, ötnapos rendezvényen a mintegy 80 fiatal előadásokat hallgathat, fórumokon vesz részt, de a kulturális programok is várják őket.

(MTI)
(Címfotó: mma.hu)