Jogerősen pert nyertek a szervezők

    Jogerősen pert nyertek a Székely szabadság napján, március 10-én tartott marosvásárhelyi demonstráció szervezői Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel szemben: a táblabíróság megállapította, az elöljáró nem tilthatta volna be a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett felvonulást – közölte internetes oldalán az erdélyi Krónika kedden.
    A lap az SZNT jogi képviselőjét, Kincses Elődöt idézve azt írta: a gyülekezési törvény szerint a városgazdának tudomásul kellett volna vennie a bejelentést, miután a törvényes határidőn – 48 órán belül – nem emelt ellene kifogást.
    A Székelyföldnek autonómiát követelő megmozdulást meghirdető SZNT vezetői csaknem egy évvel korábban bejelentették a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnál a 2016-os és a 2017-es székely szabadság napi tömegrendezvényt, hogy ne járjanak úgy, mint 2015-ben, amikor a demonstrációt Marosvásárhely polgármestere hivatalosan betiltotta. Mivel a polgármester a törvényben megszabott 48 órán belül nem emelt kifogást az idei rendezvény ellen, a bíróság 2016 januárjában első fokon a bejelentés tudomásul vételére kötelezte a polgármestert. Florea fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, ebben a perben született most – az alapfokú határozatot megerősítő – jogerős végzés.
    Kincses Előd szerint Marosvásárhely polgármestere törvénytelenül járt el, amikor figyelmen kívül hagyta a gyülekezési törvény előírásait, és nem láttamoztatta az SZNT által 2016-ra, illetve 2017-re bejelentett március 10-i utcai tüntetést.
    A polgármester, Maros megye prefektusa és az eseményről beszámoló román sajtó egy része mégis végig azt hangoztatta, hogy “engedély nélküli” megmozdulásról van szó, a csendőrség pedig erre alapozva bírságolt – emlékeztetett az ügyvéd.
    A március 10-i esemény előtt Izsák Balázs és ügyvéd kollégája személyesen ismertették a gyülekezési törvény előírásait Iulius Cenan csendőrparancsnokkal, akinek bemutatták az akkor már létező alapfokú ítéletet. Mindezt figyelmen kívül hagyva a csendőrség több száz résztvevőt bírságolt meg. Nem úszta meg büntetés nélkül az az ötven önkéntes sem, akinek a névsorát maga Izsák Balázs adta le a csendőrségre a menetelést megelőző héten.
    “Ez a pofátlanság tetőfoka, hogy a csendőrség listát kér azokról, akik segédkezni fognak a rend fenntartásában, a rendbontás nélkül lezajlott tüntetés után viszont megbírságolja őket, méghozzá szervezőkként” – mutatott rá Kincses. Az ügyvéd szerint a csendőrség utána sem nézett, hogy a bejelentett ötven önkéntes közül mindenki ott volt-e a rendezvényen, vagy sem. Kiderült, hogy különböző okok miatt hatan közülük nem vettek részt a demonstráción, mégis megbírságolták őket.
    A szervezőknek igazat adó jogerős ítélet nyomán az SZNT bizakodón várja azokat a pereket, melyeket a megbírságolt résztvevők indítottak a csendőrség ellen – írta az erdélyi lap.

MTI

SZNT-elnök: várható volt, hogy a demonstráció szervezői megnyerik a pert

    A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke számított arra, hogy jogerősen pert nyernek a székely szabadság napján, március 10-én tartott marosvásárhelyi demonstráció szervezői Dorin Florea polgármesterrel szemben. A táblabíróság megállapította, hogy az elöljáró nem tilthatta volna be az SZNT által meghirdetett felvonulást.
    Izsák Balázs az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában azt mondta, hogy ez a döntés felel meg a törvény szellemének, a demokratikus elveknek, és ennek alapján kezdik el hamarosan szervezni 2017-re a székely szabadság napját.
    Az SZNT elnöke a zászlóhasználatról is beszélt. Úgy fogalmazott, hogy Románia kettős mércét alkalmaz: másként ítéli meg a többség és a kisebbség nemzeti jelképeit. Holott a megkülönböztetés tilalma a nemzetközi jog általánosan elfogadott normája – hangsúlyozta.
    Izsák Balázs szerint a székely lobogó kifejezi a székely nemzeti közösség egységét. A zászló nemcsak az önazonosságot szimbolizálja, hanem az autonómiára törekvést is – fűzte hozzá, megjegyezve: a román központi hatalom képviselői az elmúlt tizenkét évben rengeteg intézkedést hoztak a lobogó ellen.

MTI

Bíróság dönti el, hogy jogosak voltak-e a csendőrség által kiszabott bírságok

    Az igazságszolgáltatás fogja eldönteni, hogy jogosak voltak-e azok a bírságok, amelyeket március 10-én a székely szabadság napján rendezett marosvásárhelyi demonstráció szervezőire és résztvevőire szabott ki a marosvásárhelyi csendőrség – közölte Ciprian Caluser százados, csendőrségi szóvivő az MTI-vel szerdán.
    A rendfenntartók szóvivője az MTI-től értesült arról, hogy a táblabíróság jogerős végzése a demonstráció szervezőinek adott igazat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel szemben a megmozdulás törvényességéről folytatott jogvitában. A marosvásárhelyi táblabíróság június 30-án megerősítette a Maros megyei törvényszék januári döntését, amely már akkor a demonstrációról szóló szabályos bejelentés tudomásul vételére kötelezte a polgármestert.
    Kincses Előd, a megmozdulást meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jogi képviselője keddi sajtóértekezletén úgy vélte: Marosvásárhely polgármestere törvénytelenül járt el, amikor figyelmen kívül hagyta a gyülekezési törvény előírásait, és nem láttamoztatta az SZNT által hónapokkal korábban bejelentett utcai tüntetést.
    A csendőrök márciusban arra hivatkozva bírságoltak, hogy a demonstráció szerintük nem rendelkezett engedéllyel, a szóvivő szerint azonban a bírságokat már csak a bíróság semmisítheti meg, azok esetében, akik óvást emeltek ellene.
    A csendőrség a demonstráció után egy héttel azt közölte: a videofelvételek tanulmányozása után nyolcvannégy ember bírságoltak meg összesen 70 800 lej (4,95 millió forint) értékben, a résztvevőket csendháborításért, a szervezőket pedig azért, mert “be nem jelentett, be nem iktatott vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek; szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek”.
    A szóvivő kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy másképpen lép-e fel a csendőrség egy bejelentett, illetve egy “spontán” tüntetés esetében. Elhárította annak megmagyarázását is, miként lehetséges, hogy Bukarestben rendszeresen lehet különösebb következmények nélkül bejelentetlen tüntetések rendezni, amelyek adott esetben a kormány bukásához vezetnek, míg Marosvásárhelyen a csendőrség százával bírságolja meg a résztvevőket és a szervezőket egy hónapokkal korábban bejelentett felvonuláson.
    Ciprian Caluser álláspontja szerint a csendőrség törvényesen járt el, az érintettek többsége azonban ezt kétségbe vonta és közigazgatási bírósághoz fordult a bírságolási jegyzőkönyvek megsemmisítése érdekében. Arra a kérdésre, hogy akik nem emeltek óvást, azoknak ki kell-e még fizetni a bírságot, amiért részt vettek egy jogszerűnek bizonyult demonstráción, a szóvivő azt mondta: az óvás lehetőségről annak idején közleményt adtak ki, és nincs mit tennie azokért, akik ezt elmulasztották.
    Május végén az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet “Szólásszabadságból elégtelen” diplomával “tüntette ki” az a Maros megyei csendőrséget azért, mert “hazafias bírságot” rótt ki a március 10-én tartott Székely szabadság napja mintegy száz felvonulójára.

Baranyi László/MTI

Címfotó: Boda L. Gergely/MTI