A román kormány sürgősségi rendelettel 30 napban szabta meg a bűnvádi eljárás idején elrendelhető házi őrizet felső határát, amelyet indokolt esetben többször meghosszabbíthatnak, de összesített időtartama nem haladhatja meg a 180 napot.
    A bukaresti kormány keddi ülésén hozott, azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletét azzal indokolta, hogy május elején az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette és felfüggesztette a büntető eljárás házi őrizetre vonatkozó cikkelyét, mert az nem szabott meg felső határt a gyanúsítottak szabadságjogait korlátozó bizonyos bírósági intézkedésekre.
    Ezzel a joghézaggal magyarázható, hogy a nagy sajtóvisszhangot kiváltó korrupciós ügyekben azokat a gyanúsítottakat, akiknél a bíróság nem látta indokoltnak az előzetes letartóztatást, az utóbbi két hónapban többnyire bírósági felügyelet alá helyezték. Ilyen körülmények között szüntették meg a házi őrizetet például a korrupcióval gyanúsított Elena Udrea volt turisztikai miniszter, Mircea Basescu, a volt államfő testvére, vagy Ráduly Róbert volt csíkszerdai polgármester esetében.
    A büntető törvénykönyv, illetve az eljárásjog módosítása kényes politikai kérdésnek számít Romániában. A kormányon lévő szociáldemokraták tucatnyi törvénymódosító javaslatot terjesztettek be a parlamentben, amellyel a korrupcióellenes ügyészség (DNA) körüli „bilincscsörgésnek”, az esetleges hatósági visszaéléseknek próbáltak gátat szabni, ezeket a próbálkozásokat azonban a jobbközép Klaus Iohannis államfő, az ellenzék és az ország nyugati szövetségesei a korrupció elleni harc megfékezésére tett kísérletként értékelték és élesen elítélték.
    A házi őrizetre vonatkozó eljárásjogi cikkely kiiktatása azonban a DNA „eszköztárát” szűkítette: ebben az esetben az ellenzék azért bírálta a parlamenti többséget, mert nem javította ki idejében, vagyis a nyári szünet előtt a törvényszöveget.
    A tavaly február óta hatályos büntető eljárásjog több fokozatban teszi lehetővé, hogy korlátozzák Romániában a gyanúsítottak szabadságjogait még az ítélet előtt: ezek közül az egyik újonnan bevezetett módszer a házi őrizet.
    A házi őrizet során a gyanúsított csak akkor hagyhatja el lakását, ha a felügyeletével megbízott hatóság kihallgatásra berendeli és nem veheti fel a kapcsolatot a sértett féllel. Az intézkedésnél arra kötelezhetik a gyanúsítottat, hogy otthonában az “elektronikus megfigyelését” lehetővé tevő készüléket viseljen.

Baranyi László
MTI