A mézeshetek vége?

Alig jártak le a választások, s úgy néz ki, máris vége van annak a nagy békességnek, összefogásnak és együttműködésnek, amivel a kampányban az RMDSZ szédítette a gyergyószentmiklósiakat. Legalábbis erről tanúskodik ez a sajtóhír, amiben egy felavatás kapcsán Borboly Csaba újból felhoz egy jó tíz éves témát, az egységes megyei vízszolgáltatót. Az ember azt hitte volna, hogy a HARVÍZ már egy lerágott csont, ki-ki mérlegelt és meghozta a maga döntését, s azt mindenki elfogadta, de most kiderült, hogy ez nem így van. Borboly Csabát nem hagyja nyugodni, hogy Szentmiklós és Székelyudvarhely annak idején nem állt be a nagy “ernyő” alá, hanem ragaszkodtak ahhoz, hogy a vízszolgáltatást megtartsák saját kezükben. Tette ezt Udvarhely azért, mert már korábban felújította a rendszerét, nem volt szüksége újabb beruházásokra. Szentmiklós pedig azért, mert az itteni konkrét körülményeknek megfelelően jóval alacsonyabb szinten lehet tartani a szolgáltatás árát mint máshol, ráadásul már korábban elkötelezte magát a hálózatfejlesztés terén, hiszen a most még mindig zajló munkálatokra vonatkozó egyeztetések már Pál Árpád polgármestersége idején elkezdődtek (a híres SAMTID program), az egymást követő kormányok azóta húzzák-halasztják a munkálatokat.

Hogy mi jár a fejében Borboly Csabának, azt csak ő tudja (ha tudja), de az több mint tisztességtelen, hogy most azzal áll elő, hogy lett volna lehetőség uniós forrásból fejleszteni ebben a két városban, de azok vezetői nem éltek a lehetőséggel, inkább a lakókat nyúzzák. Hogy csak egy elgondolkoztató tényt említsek: Gyergyószékről egyetlen település sem csatlakozott a 2008 őszén bejegyzett HARVÍZhez, Remete, Ditró és Szárhegy például kicsivel később hozta létre a közös szolgáltató cégét. Jogos a kérdés, hogy Borboly Csaba miért nem kritizálja most ezt a három községet is?

Amúgy nem mellékes az, hogy míg a REDISZA esetében tavaly a bevételek pontosan egyeztek a kiadásokkal, addig a HARVÍZ tavaly 11.547.935 lejes forgalom mellett 1.780.199 lej profitot termelt (ez 15,4%, közszolgáltatásról lévén szó igencsak magas). Az ember ezek után felteszi a kérdést, hogy ki is az, aki a lakókat nyúzza? Az, aki ha lassan és körülményesen is, de kormánytámogatással fejleszti a hálózatát, vagy az, aki ezt európai pénzekből teszi, majd jól megfeji a fogyasztókat?

Ezen túlmenően annak sem árt utánanézni, hogy mibe kerül egy köbméter ivóvíz Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson. Mert a lakók szempontjából ez a legfontosabb információ.

Árus Zsolt
Címfotó: facebook/HARVizRT