Minekutána az román „igazságszolgáltatás” elõzetes letartóztatásba helyezte városunk polgármesterét, nyílt levelet intéztem az államelnökhöz, arra kérve õt, hogy ne nézze tétlenül az alapvetõ jogok lábbal tiprását.

A levelemre most válasz érkezett, itt van alább, utána pedig a viszontválaszom.

Arus Zsolt úr,

Tudomást szereztünk a Románia Elnökének, Klaus Iohannis úrnak címzett petíciójából az ön kéréseiről és tájékoztatjuk, hogy a kért dolgok nem tartoznak Románia Elnökének a Románia Alkotmánya 85-tõl 94-ig terjedő cikkelyeiben leírt feladatkörébe.

Az Elnök úr bármilyen beavatkozása, ami túllép az alaptörvény által meghatározott hatáskörökön a jogállam két alapvető elvének, nevezetesen a hatalmi ágak szétválasztásának, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének a megsértését jelentené.

Románia Alkotmánya 126. cikkelyének első bekezdése szerint az igazságszolgáltatás a Legfelsőbb Semmítő és Ítélőszék, illetve a törvény által meghatározott egyéb bíróságok révén valósul meg. Egy ítélet – vonatkozzon az akár letartóztatásra – törvényességét és megalapozottságát csak az eljárási törvénykönyvnek megfelelően, a rendes vagy rendkívüli folyamodási utakon lehet vitatni, a bírók pedig a 124. cikkely 3. bekezdése értelmében függetlenek és csak a törvénynek alárendeltek.

Következésképpen Románia Elnökének hivatala nem foglalhat állást a leírt helyzetről, mert az az igazságszolgáltatás folyamatába való beavatkozás lenne.

Tisztelettel,
Gabriel-Cristian Piscociu
Államtanácsos

S a viszontválasz:

Tisztelt uram!

Megadva az ön által képviselt intézménynek járó minden tiszteletet, engedje meg, hogy mégis ellentmondjak.

Amint a nyílt levelemben jeleztem, nem egy folyamatban levő bírósági eljárással van dolgunk, amiben a bíróság még nem nyilvánított vélemény, tehát ki kell várni azt, hanem az ügyészség visszaélésével, hisz több mint egy éve vizsgálnak egy olyan ügyet, amiről bárki eldöntheti első ránézésre, hogy a kivizsgálás alatt álló polgármester nem sértett törvényt, s ennek ellenére hónapok óta felháborító módon zaklatják. Következésképpen az által, hogy ilyen hosszú idő után sem zárják le a vizsgálatot, maguk az ügyészek akadályozzák azt, hogy ebben az ügyben ítélet szülessen.

Az eset végtelenül egyszerű: Gyergyószentmiklós Képviselőtestülete eldöntötte, hogy elad egy 400 négyzetméteres telket és megbízta a polgármestert az adásvételi szerződés aláírásával. Ez még 2013-ban történt, azóta az ügy iratait ellenőrizte a Prefektura is meg a Számvevőszék is, anélkül, hogy valami rendellenességet találtak volna. S akkor most a Korrupcióellenes Igazgatóság előáll azzal a váddal, hogy a szerződés aláírásával a polgármester hivatali visszaélést követett el!

De feltéve hogy a polgármester valóban törvényt sértett, mi bűnük van a kiskorú gyermekeinek, akiket éjnek idején ijesztő maszkosok vernek fel álmukból, majd átkutatják a szekrényüket meg iskolatáskájukat?

Ön a válaszában a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét említi, mint egy áthághatatlan valamit. Engedje meg, hogy idézzek Johannis elnöknek egy március 26-i Facebook bejegyzéséből:

„Azt kértem az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy egy alkotmányos jellegű jogi konfliktus áll fenn egyfelől a Legfelső Ítélő és Semmitőszék mellett működő ügyészség és a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács, másfelől pedig Románia Parlamentje között. Az egyes képviselők és szenátorok előállítására és előzetes letartóztatására vonatkozó kéréseknek a Parlament általi elutasítása egy intézményi blokádhoz vezetet, ami akadályozza a bírósági eljárásokat és az igazságszolgáltatás megvalósítását.”

Ha szigorúan az Alkotmány betűjét vesszük figyelembe, akkor abban a pillanatban az elnök úr megsértette az Alkotmányt, mert véleményt mondott egyes határozatairól annak a Parlamentnek, ami az államnak egy alapvető és önálló intézménye. Amit tett, az mégis nagyon helyes, mert a moralitás törvényének engedelmeskedett, ami felett áll bármilyen, a parlament által elfogadott törvénynek.

Úgy értékelem, hogy ugyanilyen helyes volna, ha ebbe az ügybe beavatkozna.

S hogy legyek nagyon világos: nem kértem és nem kérem, hogy olyan értelemben avatkozzon be az igazságszolgáltatás folyamatába, hogy megmondja az ügyészeknek vagy a bíróknak, hogy mit tegyenek ebben az ügyben! Mindössze azt kérem, hogy fejezze ki azon igényét, hogy ezek az intézmények tartsák be a törvényt. Ugyanis ön a válaszában az igazságszolgáltatás függetlenségét említi, ami szintén egy fontos elv, de nem lehet úgy értelmezni, hogy az igazságszolgáltatás teljes szabadsággal rendelkezik, beleértve a törvények megszegésének a szabadságát is.

Azzal zárom, hogy törvénytisztelő állampolgár lévén nem kértem azt, hogy az elnök úr foglaljon állást ebben a kérdésben, amint azt ön feltételezte. Azt ellenben kérem, hogy figyeljen oda erre az esetre, mert csak város (www.gheorgheni.ro – 18-as és 48-as határozatok 2013-ból), illetve az ügyészség (http://www.pna.ro/comunicat.xhtml?id=5822 és http://www.pna.ro/comunicat.xhtml?id=6092) honlapján elérhető közérdekű információk alapján érdemi következtetések vonhatóak le róla.

S ha már az Alkotmányról beszélünk, kérem vegyék figyelembe a 80. cikkely 2. bekezdésének az előírásait: „Románia Elnöke őrködik az Alkotmány betartása, illetve a közhatóságok jó működése felett. E célból az Elnök közvetítő szerepet játszik az állami hatalmi szervek, illetve az állam és a társadalom között.”

Amit kérek, az pontosan illeszkedik ezekhez az előírásokhoz: kérem, hogy az elnök úr kövesse figyelemmel, hogy a Korrupcióellenes Igazgatóság ügyészei tartsák be az Alkotmány előírásait (gondolok itt a 131. és a 132. cikkelyek első bekezdésére), illetve hogy a Korrupcióellenes Igazgatóság nevű közhatóság jól működjön. Ha pedig azt tapasztalja, hogy az általam jelzett dolgok nem tekinthetőek jól működésnek, akkor állapítsa meg, hogy konfliktus van az állam és városom polgármestere között és gyakorolja közvetítői hatáskörét.

Tisztelettel,
Árus Zsolt