Románia, 21. század

Jeleztem már, hogy perben vagyok Maros megye prefektusával, aki kerek perec megtagadta, hogy a kisujját is mozdítsa annak érdekében, hogy a megyében tartsák be a nyelvi jogokat garantáló törvényeket. Ennek során a prefektus válasziratot fogalmazott meg, s csatolta hozzá – nem tudni milyen megfontolásból, hisz én ezeket már benyújtottam a keresettel együtt – a levelezésünket. De végső soron hálás vagyok neki, mert ez által betekintést enged oda is, ahova egyszerű halandónak nincs módja: az intézmény belső életébe. Itt van ugyanis a hozzá intézett petícióm:

keres-ms-prefektus

Ehhez õ csatolta annak fordítását is, amit valamelyik munkatársa készített a számára. Ha valaki állna az kérem üljön le, s mindenképp kapaszkodjon meg jól. Akkor tessék:

keres-ms-prefektus-forditasa

Tetszik?
Jómagam egyik döbbenetből a másikba estem. Vagyis: nem csak hogy abszurd 2015-ben kézzel megírni egy ilyen fordítást, de annak a minősége végképp elfogadhatatlan. Egy írásnak ugyanis van tartalma, de a formája sem lényegtelen, márpedig ez a fordítás tartalmilag is elfogadhatatlan (mert csak hozzávetőleg és sok hibával adja vissza a levelem tartalmát – rögtön érthető lett pl. ebből, hogy a prefektus miért válaszolta azt, hogy a helyi közintézmények nem alárendeltjei), de formailag is, hisz egy levélnek van egy stílusa, egy hangvétele, s a fordítás azzal köszönő viszonyban sincs.
Maros megyében a lakosság jelentős része magyar, ezek között vannak olyanok is, akik jól beszélnek románul, s mint ilyenek alkalmasak fordítói feladatok ellátására. Sokat elmond a román államról az, hogy ennek ellenére nincs a prefekturán alkalmazva bár egy ilyen, aki képes lenne lefordítani azokat a magyar iratokat, amelyeket a prefektura köteles átvenni és kezelni. Más szavakkal: jogunk van magyarul fordulni a prefektushoz, de ha ezzel élni is akarunk, akkor azzal szembesülünk, hogy a kérésünk hibásan, torzítva jut el hozzá, s ennek megfelelő lesz a válasz.

Árus Zsolt

Kapcsolódó hír:

A román szakminisztérium szerint nem alkalmazható főállású tolmács a bíróságokon

    A román igazságügyi minisztérium álláspontja szerint nem szerepelhetnek tolmácsok az igazságszolgáltatási intézmények személyi állományában – írta csütörtöki számában a Krónika erdélyi magyar napilap.
    A lap szerint nehézségekbe ütköznek a bíróságok, amikor románul nem, vagy alig beszélő személyeket kell meghallgatni egy peres eljárás során. Ilyen esetekre a törvény tolmács alkalmazásának a lehetőségét biztosítja, ám alig akad hites fordító, aki a megszabott 23 lejes (1610 forint) órabérért bírósági tolmácsolást vállalna. A peres eljárások ugyanis sok időt vesznek el a fordítótól, a bíróságok pedig csupán a tárgyalóteremben ledolgozott időt fizetik ki. Az is előfordult már, hogy egy perbe behívott hites tolmácsnak csak három perc fordításnak megfelelő díjat fizettek.
    Ezt a helyzetet kívánta orvosolni a Maros megyei törvényszék azzal, hogy tolmácsot alkalmaz az intézményben. Amint a törvényszék szóvivője elmondta, a Maros megyei bíróságokon szinte naponta van szükség magyar-román tolmácsra, ezért fordultak a szakminisztériumhoz javaslatukkal.
    A minisztérium azonban azt közölte: “az ország hatályban lévő törvényeinek, valamint a Romániára is kötelező érvényű nemzetközi rendelkezéseknek is ellentmond, hogy bármely igazságszolgáltatási intézmény személyzeti struktúráiban tolmácsok és fordítók szerepeljenek, akik polgár- vagy büntetőjogi perben fordítói, illetve tolmácsi szolgáltatást biztosítanak”. A minisztérium álláspontja szerint amennyiben a tolmácsok a bíróságok alkalmazottai lennének, a peres feleknek – főként a lakosságnak – kételyei lennének a tárgyalóteremben tanúsított pártatlanságukkal kapcsolatban.

MTI