Újabb kis siker

Nem túl optimistán jöttem haza tegnap (március 29-én, kedden – a szerk. megj.) Csíkszeredából, mert erősen úgy nézett ki, hogy a jogerős ítélet végre nem hajtása miatt indított perem rossz irányt vesz. Ugyanis ismét felmerült a magyar nyelvű iratok fordításának a kérdése, én ismét felvetettem a törvény vonatkozó előírásának alkotmányosságát, de erősen úgy nézett ki, hogy a törvényszék ismét nem továbbítja ezt a kérdést az Alkotmánybírósághoz, vagy ha igen, akkor felfüggeszti a per tárgyalását addig, míg az Alkotmánybíróság dönt, az pedig jó sok hónap szokott lenni.
Ehhez képest az optimális döntés született.

Emberi nyelvre lefordítva:
A bíróság úgy döntött, hogy az alkotmányossági kifogást továbbítja az Alkotmánybíróságra, ellenben a pert nem függeszti fel, két hét múlva sor kerül a következő, s rendes körülmények között utolsó tárgyalásra, ami után ítélet születik. Így egyrészt megnyílik az útja annak, hogy kikerüljön a Polgári Eljárási Törvénykönyvből az a cikkely, amelyik egyértelműen alkotmányellenes (ugyanis azt írja elő, hogy ha valaki egy per során a bíróságra idegen nyelvű iratot nyújt be, akkor ahhoz mellékelnie kell annak hivatalos fordító által készített hitelesített másolatát is, miközben az alkotmány azt rögzíti, hogy a kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak joguk van az anyanyelvüket használni szóban és írásban az igazságszolgáltatásban, s az esetleges fordításokat meg tolmácsolást úgy kell megoldani, hogy az az illetőnek ne jelentsen plusz költséget – magyarán a bíróság költségére), másrészt pedig arra is megmaradt az esély, hogy belátható időn belül ítélet szülessen a prefektus elleni perben, ami ha a tényeket nézzük csak az lehet, hogy vagy nekifog végrehajtani a korábbi ítéletet és sorra büntetni minden intézményt ahol nem tartják be a magyar nyelv használatára vonatkozó előírásokat, vagy benyúl a zsebébe és fizeti a napi kb. 200 lej büntetést.

Két hét múlva mindenképp okosabbak leszünk.

Árus Zsolt