SzakÁ(rus) Cs(illa)

Örmény örökség: Chátlámá

    Recept: A mézet egy zománcozott lábosba mérjük és hozzákeverünk ugyanannyi mennyiségű porcukrot. Gyakori keverés mellett, gyenge tűzre állítva felforraljuk. A lisztet egy keverőtálba szitáljuk, majd ráöntjük a felforrt mézet. Amikor kihűlt, hozzáadjuk a tojást, őrölt fahéjjal és sáfránnyal ízesítjük, majd hozzáadva a szódabikarbónát is, összegyúrjuk, és a tésztát alaposan kidolgozzuk. Lisztezett deszkára téve kinyújtjuk, és pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. Váltakozva mindegyik pogácsa közepébe egy-egy mogyoró, illetve tisztított mandulaszemet nyomunk. Vajjal kikent, lisztezett tepsibe rakjuk, letakarva még kb. 30-35 percet pihentetjük és sütőbe téve kb. 20 percig sütjük.
    Igazából mézeskalácsnak is nevezhetném, annyira hasonló a két recept. 🙂 Tán csak annyi különbséget vélek felfedezni, hogy én sáfrány helyett gyömbért használok (nehogy véletlenül megérezzem a sáfrányillatot 🙂). A fotón szereplő példányok meg azért öltöttek ünnepi ruhát, mert általában karácsonykor látogatnak hozzánk. 🙂 Persze, mézeskalácsdíszítő munkakörre sem pályázom, tálentum híjján. 🙂 Fő az önkritika!

Forrás: kalendarium.ro