Második fogásunk belsőleg székely almáshús, mely farsangi hangulatba esvén úgy érezte, hogy neki halaszthatatlanul cordon bleu álruhába kell bújnia. Gyakran vitáznak a gasztronómia színpadán, hogy egy receptet mennyire illik avagy sem vaskalaposan követni, jómagam az évek során arra a végeredményre jutottam, hogy egy vendéglőben igencsak ajánlott, ugyanis a vendég azért tér újra vissza, mert valami kedvére valót tálaltak elé. Esetleg vicces farsangi esten felszolgálhatnak álcás eledeleket is. Otthon ellenben minden megengedett az ízletesség, szemrevalóság határain belül. Ha valami félresikerül, és a fentieket nem sikerül betartanunk, mindenképp a szomszéd disznaját látogassuk meg vele, semmiképp sem a kukát! Ezt szigorúan tarsuk be, ugyanis, amíg egy étel egy gyomrot megtölthet, azt vétek eldobni!

Hozzávalók: attól függően, hogy hány és milyen étvágyú személynek készítjük- kipotyolt karajszeletek (esetleg csirkemell), vékony almaszeletek, reszelt sajt, tárkonylevelek, liszt, tojás, zsemlemorzsa, só, bors, zsiradék a sütéshez.

Elkészítése: a sózott, borsozott hússzeletet megszórjuk a sajttal, almaszeleteket, néhány tárkonylevelet rakunk rá, majd feltekerjük. Lisztbe, felvert tojásba, zsemlemorzsába forgatva zsiradékban megsütjük. Mindezt addig ismételgetjük, míg valamely alapanyagunk elfogy.