SzakÁ(rus) Cs(illa)

Kockás zöldségleves

Van, aki alapból utálja a kockás dolgokat, mint például utódaim a kockás lapot (habár azt igazából négyzethálósnak hívják, de ez már magasabb matematika, pláne mértan, fújj!). Aztán, amennyire utálom a kockás inget, pont annyira szeretem a skót szoknyát, pláne, ha a gazdája is benne van 🙂. Büszke pedig a kockás zöldséglevesemre vagyok, amit gyermekeim sajnos pont annyira szeretnek, mint az imént említett lapot (meg természetesen a hozzá kapcsolódó tudományágat). De azért néha főzök, főleg azokon a napokon, mikor úgy gondolom, hogy megérdemlem 🙂. Szóval, kockás zöldséglevesem miért is kockás? Hát, mert van benne zöldségkocka, grízkocka és leveskocka (vagyis, bocsánat, az nincs!). A zöldségeket kockára vágom : hagyma, murok, zeller, a borsót ellenben nem, mert azért éppen annyi szabadidőm nincs. Levesembe főzök gombakockákat is, amik az ízfokozó szerepét hivatottak betölteni. Készítek grízkockát: tojás, só, bors, gríz, összekavarva, forró olajban kisütve (mindkét oldala), felkockázva, majd a levesbe szórva. Zöldpetrezselyem, csípős paprika a tetejére.