Berszán-Árus Csilla

Liszt 2

    A március idusán tapasztalt pánikhangulat miatt megviselt idegek megnyugtatására és az idegesség levezetésére igencsak hatásos, ugyanakkor hasznos tevékenység lehet, ha – a kenyérkészítők óvodájából feljebb lépve az általános iskolába – dagasztott kenyeret állítunk elő. 
    A liszt és víz elegye már a történelem ködös múltjától az emberiség egyik alapvető eledele volt. Míg eleink magok rágcsálásával jutottak fehérjéhez, a különböző eszközök fejlesztésével, technikai találmányok által eljutottunk a mai, kenyérnek nevezett alapeledelünkhöz. A kelesztett kenyér őshazájának Egyiptomot tartják, és még mindig időszámításunk előtt járunk, amikor a görögök feltalálják a mechanikus, garattal és két őrlőkerékkel ellátott malmot. A kovásztalan kenyér, a lepény, fejlődésének következő lépcsőfokára az erjesztőanyagok hozzáadásával lépett. Míg az ókori Rómában ezt a szerepet akár a must is betölthette, manapság már élesztőt, a gyakorlottabbak kovásszal kelesztenek.  Ámde, használjunk bármilyen kelesztőanyagot, egy jó dagasztás mindenképp javára válik a kenyérnek, ráadásként meg jómagunknak is. Karizmok, tépázott idegrendszer ingyenes karbantartása garantáltan biztosítva van! A száraz kenyeret még mindig ne dobjuk el, készítsünk belőle sajtos, sonkás rakott kenyeret.