SzakÁ(rus) Cs(illa)

Epres hamburger

Van úgy, hogy azoknak a gyermekeinknek, akik nagyon szeretik a hamburgert, születésnapjuk is van. Egyben. Ez a születésnapozás aztán általában mesei méreteket ölt, egy jó anya meg tortát süt a barátoknak, aztán tortát süt a rokonoknak, és végül tortát süt magának a gyermeknek is, a születése napján. Figyelembe véve a táplálkozási szokásait, az igényeit, meg azt is, hogy a gyermek ezt egymaga fogyasztja el, ez évben, az egykori születéssel egy időben, megszületett az epres, tejszínhabos hamburger. 🙂  
Tésztája egy tojásból (1 drb 🙂 ), kis cukorból, lisztből készült piskótazsemle, tejszínhabbal és szintén aznap pirosodott eprekkel töltve. Igen, igen, pirosabbak is lehetnének, de az idei nyártól ennyire telt. Pirosodjon inkább a gyermek füle, a sok kedves fülhúzásos köszöntéstől! Vagy, hogy ez ma már nem is divat? Érkezik a sok kedves sor, de kérdezném: helyettesíthet ez egy meleg ölelést? Csak számomra tűnik hidegnek ez a világ? És nem csak azért, mert elbújt a nap? 🙂 Tisztelet a kivételnek!