SzakÁ(rus) Cs(illa)

Kololak

   Hosszú életünk (ebben reménykedjünk 🙂 ) évei során különféle korszakainkat éljük. Most például az örmény periódusom napjait morzsolgatom. Innen ered e furcsa cím is, ami egyébként egy túlvariált, örmény fasírtot takar. Ugyanaz az egyed ugyanis főzve is, meg sütve is van, ami jelzem, ízének javára épp annyira nem válik, mint gondolnánk. Habár a szabadidőm drasztikus csökkenést rovom feketelistájára, az elkészítésére fordított sok munka mégsem működik ízfokozóként. Disznó-marha darált hús az alapja, ezt zöldfűszerek ízesítik: petrezselyemzöld, fok- és zöldhagyma. A kis golyóbisok húslevesben főnek, majd liszt, tojás bundában sülnek. Mondjuk, ha másért nem is, az időjárás viszontagságai miatt rájuk fér az a bunda. Bár nekik legyen melegük e szép nyári napon! 🙂 Nekem maximum akkor lenne, ha áthordanám a farakást az udvar egyik feléből a másikba. Pironkodom azért kissé: egy átlagos örmény menyecske valószínűleg türelmesebben tesz-vesz konyhájában, mint én!