SzakÁ(rus) Cs(illa)

Rántás

   A rántáskészítés azon konyhai alapműveletek egyike, melynek végeredményével a hígabb ételek sűrítését célozzuk meg. De nem mintha most erről akarnék szót ejteni, hanem a rántott ételekről, mely név a forró olajban sült húst meg zöldséget takarja, miként őket a rájuk sült bunda.

   Mifelénk egyébként akkor készül rántott akármi, amikor a fejemben egy sűrű ködöt kavaró, gonosz füstgép láthatatlanná teszi szakácskönyvem itt lakozó oldalait. Ilyenkor, miként Münchhausen báró, megragadván saját üstökömet, kirántom magam az ingoványos helyzetből, kiszellőztetem a fejem, és keresek valami kirántásra alkalmas alapanyagot. 

   Ez általában hús-, sajt-, cukkini-, vinetta-, gomba- vagy kenyérszelet, habár ez utóbbit már saját névvel anyakönyveztették, bundás kenyérként. Rántott ételeim bundája általában háromrétegű (már csak lakhelyemre való tekintettel is illő kellőképp felöltöztetnem őket 🙂 ): liszt, tojás és prézli. A prézlibe keverhetünk reszelt citromhéjat, parmezán sajtot, apróra vágott rozmaringot, kakukkfüvet vagy tök-, napraforgó- és szezámmagot. 

   Noha a prézlit egyre gyakrabban cserélem kukoricapehelyre, ma egyiket sem használtam. Ugyanis rántott sajtot és zöldhagymát készítettem, ez utóbbi pedig lévén abszolút premier, nem igazán tudtam, mi illik hozzá. A maradék zöldhagymaszárral ízesített főtt rizs és a kovászos uborka mindenképp!

(Forrás: hirmondo.ro)