Annál nagyobb örömöm, hogy újfent saját kezűleg takarítok, csak az, hogy harsogó sötétlila krókuszok színesítik a szürke udvart. Milyen változó is az emberi lélek, mihelyt felméri, hogy mit veszített, máris boldoggá teszik az aprócseprő tevékenységek, dolgok is. Igencsak másképp alakul a kapcsolatom a zuhanyfejjel és egyéb fürdőszobai dolgokkal, mióta megint használni tudom őket, nagyra becsült virágaim mellett, most már őket is megilleti egy-két simogatás, sőt, első alkalommal puszit is kaptak, mint rég nem látott (érintett) családtagok. Ezért is van bennem egy folyamatos pezsgés és boldogság, tudniillik minden nap visszakapok valamit, amire pici ajándékként tekintek, értékelem és megbecsülöm, miután megtapasztalhattam, hogy milyen lehetne nélküle az élet.

    Természetesen, tevékenységeim sorát a főzéssel kezdtem (értelemszerűen jobban hiányzott, mint egy jó portörlés), már csak azért is, mert egy jól vágó kést jobb szeretek a kezemben tartani, mint a lábaimban érezni (ez persze költői túlzás, ugyanis a környék legkönnyedebb kezű orvosa jól megzsibbasztotta). Persze, kellett, meg minden, értem és érzem, hogy anélkül helyváltoztatásilag esetleg már csak gurulhatnék, de ezentúl inkább lennék napi vendég egy kávézóban, mint egy műtőben, késsel pedig én vágjak, és ne engem!

    Szóval, visszatérve a főzésre, aprítsunk, kavarjuk, szimatoljunk és falatozzunk! Jön a tavasz, hersegjen fogaink alatt a sok friss zöldség, de ugyanakkor főzzünk levest, főzeléket csalánból, sóskából, spenótból, rebarbarából! Egy sóskaleves, kis rántással, felvert tojással, tejföllel, sóval, borssal és cukorral, nem csak táplál, hanem felüdít (magas gyümölcssav-tartalma miatt) és mindenféle egészséges anyagokkal (ásványi só, mész, oxálsav, foszfor, vas, flavonoidok, C-vitamin, antranoidok, cserzőanyagok) tölt fel.