SzakÁ(rus) Cs(illa)

Joghurtos sütemény

    Gondolom, nem sértek meg senkit, ha még egy írás erejéig kedvenc édességalapomról, a joghurtról értekezek! Ezúton je­gyezném meg, hogy főzésnél is előnyben részesítem, mivel a tejfölnél jóval mérsékeltebb arányban táplálja a deréktáji úszógumikat. 🙂
    A süteményfogyasztást is mérsékeltebb önostorozás nyomán engedhetjük meg magunknak, tudniillik sokkal kevesebb zsírt tartalmaz, mint a vaj, margarin, olaj, vagy akár, mint önmaga a zsír (egyikük jelenléte ugyebár ajánlott süteménykészítésnél). Álljon itt most egy kezdők által is csakis rengeteg energia-bevitellel tönkretehető sütemény receptje. 🙂
    Előnye, hogy szükségtelen a mérleghasználat, amit én egyébként is előszeretettel kerülök, és maximum csak a gyanús súlyú piaci szerzeményeim tömegének újraszámlálásánál veszek elő (de jobban átgondolva lehet, hogy az az árus, lévén fizikában jártas személy, newtonban számol, ezáltal olykor mégis ez az Árus téved?!).
    Egy innovatív cukrász ugyanis felfedezte (valószínűleg abból indulván ki, hogy csészéje több embernek van, mint mérlege), hogy mérni bögrével is lehet. Így született meg aztán a bögrés receptek tömkelege. Szóval: egy tálban összekeverünk 2 csésze lisztet 1 kávéskanál szódaporral, egy másikban meg 2 tojást ½ csésze cukorral, 1 tasak vaníliás cukorral és 2 ½ csésze joghurttal, majd a két tál tartalmát egymással (kevertem bele egy kis kakaót is!).
    Tepsibe töltjük, belepotyogtatjuk kedvenc (lecsepegtetett) gyümölcsünket, és 180 fokon, 35 percig sütjük. Tetejét megszórhatjuk porcukorral, e tevékenység végre-, avagy végre nem hajtása csakis attól függ, hogy mennyire vagyunk édesszájúak.

(Forrás: hirmondo.ro)