Itt van megint az a fránya ősz, ami – a használt jelzőből könnyen következtethető – nemigen nevezhető a kedvenc évszakomnak. Tudom, tudom, a napsütés mindig csak felhőnyire van a fejünk fölött, de néhanap abból még egy is túl sok. Használjuk hát ki az utolsó, napenergiával felmelegített napokat, mielőtt mi magunknak kell fűtenünk lakunkat (ahol ki-ki pénztárcájához mérten tolhatja majd felfele a celziuszokat). Őszi, kerti betakarítások mellett – hogy a kosarunk mellett a gyomrunk is megteljen -, készítsük eledelünk bográcsban, rácson. Ezen ételek hozzáadott füstaromáját amúgy sem tudjuk semmilyen más módon reprodukálni, lett légyen az füstízű pirospaprika, avagy – rosszabb esetben -, füstölgő fakanál.
Finomabbnál-finomabb falatok készülhetnek ily módon, és, ha már meguntuk a nálunkfele szokásos krumplis változatot, használhatunk, káposztát, vegyes zöldséget, tarhonyát, hüvelyeseket, igazából bármit, amire gyomrunk épp vágyik. Számomra a mostanában kedvenc verzió hagymát, fokhagymát, murkot, karalábét, vöröslencsét, csicseriborsót, kókuszzsírt, kurkumát tartalmaz. És persze húst: bárány, disznó, marha, csirke illik bele, sőt keverhetjük ezeket is. Kellő fövés, kavargatás után, fergeteges ízözön kerülhet tányérunkba, gyomrunkba!