Ha az ember túlél egy nagy balesetet, – többek között – egy újabb születésnappal gazdagodhat. Kimozdulni a puha, ellenben teljesen hangszigetelt sötétből (jelzem, fény nem volt semerre), csakis a Jóisten segítségével lehet, és mindenként egy újabb születésnek számít. Ünnepelgetek tehát, és tán nem is egymagamban, ugyanis a visszatérés során valószínűleg hozzám szegődött egy kóbor koreai lélek, másként -bárhonnan szemlélem – nem találok magyarázatot az önmagamon tapasztalt változásokra, de sebaj, az, hogy a hangok több nyelven szólnak a fejemben káromra semmiképp nem válik! Mindennek köszönhetően terítéken egy újabb távol-keleti étel, mely, miután jó ideje képernyőkön borzolja a szememet és a kedélyemet, végre a tányéromba kerülhetett. Bölcsője ugyan Kínában ringott, de oly sikeresen tört be a koreai piacra, hogy mára az egyik kedvenc eledelükké vált. Az év egy napján, április 14-én, a Fekete napon (az étel színe szerfelett harmonizál az ünnep nevével) garantáltan asztalra kerül, éspedig azokéra, akik sem Valentin-napon, sem a Fehér napon – március 14-én – (Valentin-nap újratöltve) nem kaptak ajándékot. Mondhatni, szívesebben fogyasztom jómagam is ezt a továbbiakban, egy doboz szívecskés csoki helyett, és ezzel nem a csokoládéipart szólom le, hanem az ízgazdag ételek mellett teszem le a voksom!
Elkészítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag a fekete szójabab-paszta, melyhez futárszolgálat igénybevétele szükségeltetik, egyéb hozzávalót jómagam is hazaszállíthatok a gyergyói boltokból (egyben, egyidőben persze nincs meg minden szükséges zöldség, fűszer, olaj). A futár szerencsére soju-t is hozott, így azzal öblögettünk (szájban) ebéd után, hogy teljessé váljon a keleti élvezet. Mely könnyen be is következhet, mivel iszogatás közben bár mondogatja magának az ember, hogy óh, mi ez a csekélyke alkoholtartalom, egyszer csak ködös boldogságfényben úszik, miként a környező táj a déli köd/napsütés csatája során.
Hozzávalók: 1 kg noodles (udon vagy ramen) főzve, 1 nagy hagyma, 1 kis cukkini, 2 nagy krumpli, 7 gomba, 1 kis káposzta ¼ -e, 600 g sertéshús pirítva, majd párolva.
Pác a sertéshúshoz: 1 ek rizsecet, 5–5 csipet só és bors, ¼ ek gyömbérpor.
Feketebab-szósz: 6 ek feketebab-paszta (Chunjang), 6 ek olaj, 2 ek barna cukor, 4 ek rizsecet, 1–1 csésze csirkeleves és víz, 5 ek kukoricakeményítő + 4 ek víz elegye, mely a zöldséges/húsos elegyet gazdagítja.
Tálaláshoz: uborka, kukorica, zöldborsó avagy főtt tojás.