SzakÁ(rus) Cs(illa)

Lucskos-töltött káposzta

    Ez egy tápláló, házias étel, amely házasság útján született, ahogy illik. Még nem döntöttem a neve felől, talán lucskos-töltött káposzta, vagy esetleg töltött-lucskos káposzta? Létrejöttéhez lényegesen hozzájárultak a gyermekeim, akik annyira imádták a lucskos káposztát, hogy mucskos káposztának nevezték, és széles ívben elkerülték. 🙂
    Ezért született meg aztán a feljavított változat, hogy a kecske is jól lakjon (no meg a gyermek is), és a káposzta is elfogyjon (szólás-mondásokat ne tőlem tanuljatok!). 🙂 A történet úgy kezdődik, hogy a friss káposztaleveleket leforrázom. A darált húst összekeverem rizzsel, hagymával, pici fokhagymával, ízesítem sóval, borssal, paprikával. Belecsomagolom a káposztalevelekbe, és máris indulhatnak főni, egy kis oldalas társaságában. Persze teszek még bele paradicsomot, kaprot, csombort, csíkokra vágott káposztát, és mihelyt elkészül, besűrítem.
    A habarás folyamatánál szem előtt tartandó, hogy ne legyen túl nagy a hőmérséklet-különbség (mármint a fazékban és a tejfölös massza között), ellenkező esetben ugyanis a végeredmény esztétikai értéke sérülhet! 🙂 A hőmérséklet kiegyenlítését pedig a legkönnyebben úgy érhetjük el, hogy a forró káposzta levéből keverünk a habaráshoz, vagy esetleg egy kis hideg vizet öntünk a káposztára. E két ajánlat közül aztán válogathatunk, ahogy úri jókedvünk éppen tartja.
    A főzésben egyébként az a jó, hogy vannak választási lehetőségeink, élhetünk velük, sőt teljesen új szabályokat is felállíthatunk. Tiszta demokrácia. Ami ugye a társadalom (családunk) jelentős számú (bár 4), szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer. Nálunk a demokrácia mellesleg a népnek a közügyekben való részvételére épül. Történetesen a konyhában is! Ami úgy néz ki, hogy én részt veszek a főzés, mosogatásban, a többiek meg a fogyasztásban. 🙂 De azért még nem nevezném magunkat fogyasztói társadalomnak. Mert a fogyasztói szemlélet az emberi kapcsolatok, a személyes értékek elsorvadásához vezet. Az pedig nagyon nem jó!

(Forrás: hirmondo.ro)