Következzék az alábbiakban legegészségesebb zöldpaszulyos étkem receptje. Akik igazából ketten vannak, tehát többes szám használata szükségeltetik. Elkészítésüknek mindig tavasszal kezdek neki, ugyanis a mondás is úgy tartja: a jó munkához idő kell. Felásom a kertet, elültetem a paszulyt, murkot, hagymát, paradicsomot, aztán gyomlálom és locsolom őket. Ásó, kapa a kézbe, a nagyharang meg kongat az út túloldalán (tiszta kisvárosi idill!). Na, ezt nevezem egészségesnek! Azt is, aki ezt csinálja (főleg!), t.i. egy jó kis kerti munka felér bármilyen edzőtermi gyúrással (és akkor az anyagi vonzatát még nem is említettem az egésznek). Nemhiába mondta Tamási Áron, hogy „az élet sokkal könnyebb városi nadrágban, mint székely harisnyában”. Tapasztalta ő ezt. Ugyebár, én általában városi nadrágban járkálok, de azért néha csak felpróbálom magamra azt a székely harisnyás létet is, ha már egy kis megművelésre váró föld vár rám. Amit parlagon hagyni egyenesen vétek! Nem mondom, hogy a munka könnyű, de vannak előnyei: sokkal jobb, mint egy pszichoterápia, nem utolsó sorban meg maga az eledel is egészségessé válik, azáltal, hogy a növények rovarirtómentességet élveznek. Meg személyes szeretetemet, amit aztán bőséges terméssel hálálnak meg. Mely két év szünet után (némi gyermeki segítséggel) ismént bekövetkezett, csak úgy kapkodom a fejem, hogy most épp mit szedjek le! Leszüretelvén a paszulyt, összefőzöm a hagymával, paprikával, murkokkal és paradicsommal. Családomnyi adagokban a nagyját üvegekbe zárom, jól jön az majd a hideg téli napokon! A leveshez még fokhagymát, egy felvert tojást, kis zsiradékot és tejfölt teszek.

    A másik változat a „kórházi eledel”, ami egy nagyon kedves (és peches) ismerősöm szerint gyakran szerepel az étlapon, és ráadásul ehető is (nekem ott ilyent nem tálaltak!). Ez egy egytálétel, amelynek csirkepörkölt alapját összekeverjük zöldséges (hagyma, paprika, paradicsom, murok) zöldpaszullyal, meglocsoljuk tejföllel, megszórjuk sajttal, majd összepirítjuk lerben. Szerintem is íztobzódás!