Kettes számú kedvenc amerikai ételem az almás pite. Ha nem szégyellném, és persze nem tartana rá senki más igényt a házban, bizony egy nyugalmas esti program folyamán eltüntetnék egy egész tálcával. Erre természetesen semmi esélyem, ellenben abból a szempontból igazán hálás lehetek, hogy nem csak az én szervezetemnek kell feldolgoznia a plusz zsírt meg cukrot.

    Elkészítésének legunalmasabb momentuma az almahámozás, szeletelés. Tésztagyúrásban nem vagyok profi, már konyhai tevékenységeim kezdetének hajnalán készítettem olyan poronyó tésztát, hogy kanállal ettük a tepsiből. Omlósnak nevezik, ez igaz, de gyártmányaim valamely módon túl szó szerint hasonulnak nevükhöz. Arról nem is beszélve, hogy ezek a kevésbé piacos egyedek érthetetlen módon mindig akkor sikerednek, amikor valakit szertettel meglepnék egy csodálatos példánnyal. Szerencsére, az ízét még sohasem sikerült elrontanom!

    Tésztája tartalmaz 35 dkg finomlisztet, 18 dkg vajat, 2 ek porcukrot, 1 csipet sót, 30 ml vizet, a töltelék pedig 80 dkg almát, 13 dkg cukrot, 2.5 evőkanál finomlisztet, 1 kk fahéjt, 0.25 kávéskanál szerecsendiót, 1 ek citromlét, 4 dkg vajat. A tészta felével kibéleljük a tepsit, rákanalazzuk a tölteléket, majd beborítjuk a maradék tésztával és megsütjük.