SzakÁ(rus) Cs(illa)

Gombaleves

    Levest enni mindenképp kell, már csak az egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt is. Sajnálatos módon mégsem helyezek akkora hangsúlyt az ebédterv készítésénél a levesre, mint a másodikra. Persze, persze, senki sem tökéletes!
    Így aztán néhanapján fejvesztve keresgélek, hogy miből is üthetnék össze egyet. 🙂 Leveseim aztán pont ezért lesznek változatosak, semmiképp sem bújtathatnám egyenruhába őket, mert két egyforma talán sohasem készül. A belekerülő zöldségek, meg húsok mennyisége nyomán állandó ízváltoztatás a fő jellemzőjük.
    Mai példányomban elsöprő mennyiségben gomba található, a murok, a hagyma, a paprika és a zeller mellett. Sajnos, már nem erdei gomba, holott egy friss hiriplevesnél jobb talán nem is található a gombalevesek családjában. Ez immáron csak egy üzleti polcon lelt, hátrányos helyzetű csiperke, ami köztudottan ínséges életét különböző állványokon tengeti, és talán annyi kapcsolata van a drága jó anyafölddel, mint egy zsindelyes tetőnek. 🙂
    Még szerencse, hogy a piaci árus a paprikát a tövéről szedi, a másik árus (aki én lennék szerény személyemben 🙂) pedig a murkot és a hagymát garantáltan a saját kertjéből ássa. Aztán az említett zöldségeket még összedinsztelem, feltöltöm vízzel (hogy levesformát öltsön), és végül tejföllel, petrezselyemmel, fokhagymával, chilivel ízesítem.

(Forrás: hirmondo.ro)