SzakÁ(rus) Cs(illa)

Csülköm, csülköm…

    Túl sokat nem szoktam cicomázkodni, ezért a Tükröm, tükröm című mondókát kissé átalakított formában használom, úgymint: csülköm, csülköm, mondd meg nékem, ki a legszebb e vidéken? 🙂 Aztán rögvest büszkén válaszolhat is, hogy ő, amint ez a mellé­kelt fotón is látható.
    Persze, huzamosabb ideig nem élvezheti a sztárélet előnyeit, nevezetesen: fotózás, rajongók hada, dicséretek, ugyanis hosszasan nem időzik családom tányérjain. 🙂 Legnagyobb sikereit leginkább a csülök pékné módra nevezetű fogásban aratja.
    Készítés szempontjából nem egy macerás eledel, inkább időigényes. De ha az ember reggel idejében nekifog, jó eséllyel tálalhat a családnak egy finom ebédet, tudniillik a csülök először fő (nem félreérteni, csülkünk nem a disznó feji végtagjaként kezdte életét! 🙂 ), azután meg sül. Kuktában is szeret jó sokáig időzni, ahhoz, hogy jó puhára párolt állapotban kerülhessen ki onnan.
    Társai itt a hagyma, a fokhagyma, a szemesbors és a babérlevél. Főzőlevéből egyébként nagyon finom tárkonyos krumplileves rittyenthető! Aztán, ha időmilliomosok vagyunk, akár mindvégig süthetjük is, a sütőben (sörben), merthogy végül mindenképp tepsibe kerül, jó néhány krumpli-, fokhagyma- és hagymaszelet társaságában. Itt süllögnek e sütői kánikulai melegnél is melegebben, míg mindnyájan elnyerik szép pirulós színűket. 🙂

(Forrás: hirmondo.ro)