SzakÁ(rus) Cs(illa)

Nyomott

    Egy szürke, ködös, sötét nap nagymértékben rányomja bélyegét az emberi hangulatra. Nyomaszt a fény hiánya, s ha még ráadásul esik is, friss levegőre sem küldhetem magam, mert ugyan kinek lenne kedve februári sarakban csicsonkázni és cuppogni?
    Pozitívumként maximum azt jegyezhetem meg, hogy legalább a vízhiány nem vet sötét árnyat kedélyállapotomra. Ami egyébként igen nyomott. Ez aztán vissza is köszön különböző tevékenységeimben, például (láss csodát!? 🙂) a főzésben! Ugyanis köretem ugyanilyen formában tetszeleg, sőt fizikailag és szó szerint is nyomott.
    Eredetileg héjában főtt krumpliból készül, de mivel a főtt, meg sült krumplihéjak nem tartoznak kedvenc barátaim körébe 🙂, hámozottan kerül a fazékba, éspedig főzés szempontjából. De, figyelem! Nem teljesen, csak félig kell megfőnie, hisz ekkor tepsibe költözik. Itt mindegyikre rátenyerelünk (persze nem teljes súlyunk bevetésével 🙂), hogy kissé szétnyomódjon, és tudja magába szívni a következő locsolószert: tejföl, olaj, reszelt sajt, só, bors, paprika, kurkuma. Ez utóbbi, az indiai sáfrány, vagy sárga gyömbér (ki milyen névvel tiszteli meg), csupán azért, mert még mindig keleten kalandozom. És, mert nagyon egészséges. Persze, használata csak módjával ajánlatos, ellenkező esetben az ételt keserűvé és rikító sárgává „varázsolhatja”. 🙂

(Forrás: hirmondo.ro)