SzakÁ(rus) Cs(illa)

Salátás paszuly

    Szeretettel ajánlom e levesemet mindazoknak, akik (annak okán, hogy a salátát reszketős kezekkel ültetvén, jelen pillanatban annak gyérítésére szorulván) rendelkeznek némi nem túl piacos, de még felhasználható nyersanyaggal. 🙂
    A gyérítés, mondjuk engem még nem fenyeget, mert az ezévi nyári meleg Afrikában rekedt, kaptunk helyette monszunos időjárást Ázsiából. De, mivel azt tartják, mindennek a pozitív oldalát kell szemlélni (na jó, a végeredmény talán lehet negatív 🙂), hál’ Istennek, nem kell szaunabérletre költenünk.
    Amúgy ez egy Küküllő menti recept, ahol igen sok saláta teremhet, ugyanis nem csak a salátalevesbe főzik bele, hanem a paszulylevesbe is. 🙂 Nagyanyám pedig, habár túl sokáig nem időzött Dicsőszentmártonban, nem volt rest följegyezni a receptet, amely hosszasabb marosvásárhelyi kitérő után szerencsésen megérkezett Gyergyószentmiklósra, azóta is színesítve konyhai palettámat.
    Tulajdonképpen egy megszokott paszulyleves, áztatott paszullyal és a füstöltek családjából a mindenképp verhetetlen csülökkel. 🙂 Miután ezek kettecskén majdnem teljesen összefőnek, levesünkbe teszünk még salátát is, majd végül rántást. És habár az eredeti paszulylevest tárkonnyal ízesítem (meg persze ecettel és cukorral), ebbe friss kaprot teszek és tejfölt, jó bőven. 🙂

(Forrás: hirmondo.ro)